39750. lajstromszámú szabadalom • Matrica soröntőgépek számára

Megjeleni 11H)7. évi szeptember Iió oO-án. K1R. MAGY SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 39750. szám. IX/e. OSZTÁLY. Matrica soröntó'gépek számára. MERGENTHALER SETZMASGHINEN-FABRIK G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 február hó 25-ike. Sorok öntésénél gyakran előfordul, hogy az egy sorrá egyesített matricák közé fém kerül, mely a matricákhoz tapad és azoknak további fölhasználásakor zavarólag hat, amennyiben a sorba szedett matricáknak a sajtópo "ák által való befogása és összeszorítása alkalmával az egyes Írásjelek közé nyomatik és azokat eltorzítja, sőtfölismerhetlenné teszi. Ezen hátrány oka az, hogy a matricák a sorban aránylag nagy fölülettel érintkeznek. Nehéz ezen helyeken a matricákat egyenlő vastagra készíteni, sőt a gyakorlatban a matrica vastagsága szabálytalanul alakul, amennyiben egyik része valamivel vastagabb, ill. vékonyabb, mint a másik. A matticáknak sorba szedésénél az egyenletlen oldalak egymásra kerülnek, minélfogva az egyes matricák között piciny közök képződnek, melyek a matricasor összefoglalásakor sem tűnnek el és elég nagyok ahhoz, hogy a sor öntésekor fémet vegyenek föl, amely a matrica következő használata alkalmával a fönt említett hátrányokat okozza. Jelen találmány célja ezen hátrány kiküszöbölése, mit azzal érünk el, hogy a matrica csak azon részének adunk teljes vastagságot, amely az írásjelet vagy Írásjeleket tartalmazza, ellenben a matricának az írásjel alatt vagy fölött lévő részét gyöngébbre készítjük. Az írásjel két oldalán így képződött kis fölületek természetesen könnyebben készíthetők simákká, mint a nagyobb fölületek úgy, hogy a matricák ezen helyeken pontosan egyenlő vastagra készíthetők és a sajtó pofák közé való összefoglaláskor is pontosan érintkezhetnek, tehát közöttük fémet fölvevő közök nem képződhetnek. A mellékelt rajzon a találmány tárgya egy egy Írásjellel és egy két írásjellel ellátott linotypmatricán van példakép az 1—4. ábrán két-két nézetben föltüntetve. A szokásos linotypmatricán tudvalevőleg minden széles oldallap középső (1) fölülete a két (2) és (3) szélső fölülethez képest beljebb áll úgy, hogy a matricának csakia (2) és (3) fölületek által határolt oldallapjai bírnak teljes vastagsággal. A két (3) fölület által határolt keskeny oldallapon vannak az írásjelek bevésve. Ezen utóbbiak mindkét oldalán egy-egy vékony (4) és (5) fal marad, melyek ha idegen test, mint például olvasztott ólom rájuk tapad, az egysorban szedett matricák összefoglalásakor befelé nyomatnak, miáltal az irás-