39711. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tésztagolyók alakítására és egymással szemben eltolt fölületek között történő gyúrására

7. ábra függélyes metszete a (Q—Q) vonal szerint és a 8—10. ábra függélyes keresztmetszet, nevezetesen a 8. ábra metszet (M—N) vonal szerint és a tuskók oly helyzetben vannak, mint az az (al, bl, cl, dl) és (f, g, h, i) betűk által van meghatározva; a 9. ábra metszet az (M—N) vonal szerint az (r) tuskóknak az (a, b, c, d, e) és (f, g, h, i, k) betűk által meghatározott helyzeténél, végül a 10. ábra metszet az (M2—N2) vonal szerint az (r) tuskóknak az (a2, b2, c2, d2, e2) és (f, g, h, i, k) betűk által meghatározott helyzeténél. Az (r) tuskók — melyek alakja a rajzból tűnik ki — a végtelen (m), illetve (n) láncokon vannak megerősítve, melyek az (1), illetve (o) lánckerekek fölött futnak, eme kerekek (p), illetve (q) tengelyei ellenkező irányban és különböző sebességgel forognak, nevezetesen úgy, hogy az (m) lánc gyorsabban mozogjon, mint az (n) lánc, ekkor a tészta az (s) asztalon (Q)-tól (Q) felé fog haladni. Lehet ezeket a tuskókat két koncentrikus gyűrűn is alkalmazni, melyek egy alapzaton ellentétes irányban forognak. A 11. és 12. ábrán ily elrendezés látható. A külső (b) és belső (a) gyűrűnek a tésztadarabokra ható fölületeit (m), illetve (n) jelzi, az (a) gyűrűt a (c) tengely az egyik, a (b) gyűrűt a másik irányban forgatja. A fogaskerékáttevés olyan, hogy az (a) gyűrű forgássebessége valamivel nagyobb legyen, mint a (b) gyűrűé úgy, hogy a tészta a (g) asztalon a (3) nyíl irányában előre mozog. A (2) nyíl a külső gyűrű, az (1) nyíl a belső gyűrű mozgásirányát jelzi. A tészta az asztallapon kiképezett (r, s, v, u) nyílás (r, s) élénél jut a (g) asztalra és ezen a (3) nyíl irányában tovább mozog, míg a (v—u) élnél az (r, s, v, u) nyíláson át el nem távolodik. Lehetne továbbá excentereken tetszőleges hosszúságú léceket vagy síneket is alkalmazni és ezeket egy alapzaton vezetni, mely léceken az alapzattal tompa szöget képező és evvel egymással párhuzamos vonalban érintkező fölületek vannak alkalmazva. A 13—15. ábrán ily gép látható. Az (a, b, c, d) és (e, f, g, h) lécek, melyek egymás felé fordult oldalukon az alapzattal tompa szöget képező fölületek vannak fölszerelve, az (i, k) excenterekkel oly módon vannak összekötve, hogy az excenterekbe becsavart (m), illetve (n) csavarok útján, melyek lazán vannak a lécekbe behúzva, legyenek vezetve, (p és q) az (a, b, c, d) és (e, f, g, h) lécekkel mereven kapcsolt, az (1) asztal mélyedéseiben csúszó vezetőcsap. Az excenterek mozgását nyilak jelzik. Az (i) excenterbe becsavart (m) csavar távolabb van az excenterek forgástengelyétől, mint a (k) excenterbe csavart (n) csavar úgy, hogy az (a, b, c, d) léc hosszabb útat tesz meg, mint az (e, f, g, h) léc. Evvel azt érjük el, hogy az excenterek azonos forgássebessége esetében a tészta az (1) asztalon az (0—P) irányban mozog előre. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés tésztának golyóalakú testekké való átalakítására és egyidejű gyúrására oly (a, b, c, d) éa (m, n, o, p), (e, f, g, h) és (m, n, o, p) fölületek között történő megmunkálásával, melynél eme fölületek közül kettő az alapzatot képező harmadik tölületen evvel való érintkezési vonalukkal hegyes szög alatt tolódik el, azáltal jellemezve, hogy a három egymással szemben elmozduló fölület egymással tompa szöget képez. 2. Az 1. alatt védett berendezés egy fogauatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy hogy két végtelen szalagon vagy láncon, melyek egy alapzaton egymással párhuzamos, de ellentétes irányban mozognak, több egyes tuskó van alkalmazva, melyeknek egymás felé fordult oldalain az alapzattal tompa szöget képező fölületek vannak kiképezve, mely fölületek és az alapzat érintkezési vonala egymással párhúzamos, azonban a tuskók mozgásirányával hegyes szöget képez. 3. Az 1. alatt védett berendezés egy foganatosítás! alakja, azáltal jellemezve, hogy egy alapzaton ellentétes irányban forgó két gyűrűn egyes tuskók vannak elrendezve, melyeknek egymás felé fordult oldalain az alapzattal tompa szöget képező