39678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyen illanó folyadékok gőzeinek összegyűjtésére

Megjelent 1907. évi szeptember hó 523-áii. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI ||||g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 39678. szám. IV/i- OSZTÁLY. Eljárás könnyen illanó folyadékok gőzeinek összegyűjtésére. DlAMANTI HENRI ÉS LAMBERT CHARLES MÉRNÖKÖK PÁRISRAN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 március hó 1-je. Találmányunk tárgya eljárás könnyen illanó folyadékok gőzeinek összegyűjtésére, mely lényegében véve a következőkben röviden összefoglalt és általában ismeretes Watt-féle jelenség ipari értékesítésében áll. Ha valamely eső végeit derékszög alatt lehajlítjuk és eme végeket bizonyos űrtartalmú ballonokkal kapcsoljuk, melyek egyikében valamely könnyen illanó folyadék van és ha ezt a folyadékkal telt ballont valamely módon, pl. 30° C.-ra fölmelegítjük, a másik ballont pedig hűtőkeverék segélyével lehűtjük, a rendszerben, mely légüres lehet, vagy valamely közönséges nyomás alatt álló gázzal lehet töltve, desztilláció indul meg és a meleg ballonban keletkezett gőzök a hideg ballonban lecsapódnak, tehát ebben gyorsan összegyűjthetők. Megjegyzendő, hogy eme kísérletnél a meleg ballon hőmérsékletét állandóan főn kell tartani, hogy tehát az abban levő folyadék és gőz mérséklete állandóan pl. mintegy 30° C., míg a hideg ballonban azok hőmérséklete pl. 0°, és hogy ekkor a gőzök tenziója a minimális hőmérsékletnek felel meg, annak dacára, hogy a gőzök egész tömegükben nincsenek erre a minimális hőmérsékletre lehűtve. Ebből: a) az az elv vonható el, hogy a gőzök tenziója egyensúly esetében a legkisebb hőmérsékletnek felel meg és b) az a gyakorlati szempontból fontos tény ismerhető föl, hogy mikor a meleg ballonban volt egész folyadékmennyiség a hideg ballonba ment át, gőzök nem fejlődnek, tehát a hideg ballon a folyadéknak a a meleg ballon hőmérsékletének hatása alatt végbemenő elpárolgását meggátolja. A föntebb jelzett elv magyarázza meg azt, hogy a közönséges jégszekrényeknél, melyeknél a keringő levegő közvetlenül érintkezik a jéggel és az ebből olvadás útján keletkezett vízzel, az élelmiszerek eltartására kedvezőtlen hatású nedves levegő keletkezik és azok igen • kedvezőtlen eredményeket adnak, míg a hűtőkamrákban, hol alacsony hőmérsékletre lehűtött csövek vannak alkalmazva, a csövekkel érintkező, ezeknél jóval melegebb levegő nedvességtartalma a csövek hőmérsékletének felel meg, tehát az élelmiszerek eltartása igen tökéletesen megy végbe. Eljárásunk lényege már most a föntebbiek figyelembe vételével az, hogy az illanó folyadékok gőzeit megfelelően elrendezett hideg fölületeken lecsapjuk és az ekként előállított csöppeket a fölületek hütőhatása