39663. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos áram távátvitelére

kalmazandó. Ilyen kommutátort azonban a szokásos szegmenseken kívül még külön szegmensekkel kell fölszerelni, mimellett ezeknek olyan széleseknek kell lenniök, hogy a fölfekvő kefe ugyanazon szegmenssel mindaddig érintkezésben maradjon, míg az áramelvezető pont az egyik neutrális vonaltól az egyik pólus előtt elhaladva a következő neutrális vonalhoz nem érkezett. Ezen szegmenseket a kommutátor többi rendes szegmensei közé iktatjuk. Ha ezen különleges szegmensek megfelelő szélességgel bírnak és az áramelvezetés mindig helyes helyen történik, úgy a kommutátor szerkezete egyébként mellékes. A szükséges áramelvezető pontok a széles szegmensekkel különböző módon köthetők össze. Az áramelvezető pontok száma és helyzete a szegmens szélességéhez viszonyítva, a pólusszám és a horgony tekercselési módja szerint különböző. Ezen elrendezés néhány egyszerűbb foganatositási alakját a következőkben ismertetjük. A 16., 17. és 18a, b. ábrákban 2X2, 2X3, illeöve 1X3 részáram elvezetésére szolgáló berendezések vannak példaképen föltüntetve. Ezen ábrákban az egyenáramú horgonytekercselés csomópontjai az egyszerűsített kommutátorok köré vannak rajzolva és pedig azon sorrendben, amelyben azokat közönséges kommutátorral kellene összekötni. A sorrend, amelyben a csomópontok a tekercsek révén egymással össze vannak kötve, számokkal van jelölve, míg a horgonytekefcselés azon pontjai, amelyekhez a ke' 'ív fektethetők, megfelelő előjellelvannak ellátva. A 16. ábra négysarkú hullámos tekercselést mutat, melynél 32 tekercs van alkalmazva. A 17. ábra hatsarku hurkos tekercselést 30 csomóponttal, míg a 18a, b. ábra hatsarku hullámos tekercselést szintén 30 csomóponttal tüntet föl. Mindegyik széles szegmens a horgony tekercselésnek megfelelő számú áramelvezetőpontjával van összekötve. A 16. ábra szerinti hullámos tekercselésnél mindegyik széles szegmens egy csomóponttal, a 17. ábra szerinti hurkos tekercselésnél három csomóponttal áll összeköttetésben. A széles szegmensek között a rendes szegmensek fekszenek, amelyek a horgonytekercsek mindegyikével, vagy minden másodikával, vagy harmadikával stb. állhatnak összeköttetésben, oly módon, hogy két szomszédos szegmens feszültsége feszültségnövekedést vagy feszültségcsökkenést mutat és a horgouy teljes feszültsége csak a horgonysarkszámnak megfelelőpontokban lép föl. A kommutátorban belül a részáramkörök a kefék között számokkal vannak jelölve. A részáramok, melyeket ily módon kapunk, a horgony teljes teljesítményének felelnek meg, minthogy váltakozva egy-egy áramkört mindig a neutrális vonaltól vezetünk el. így pl. a 12d. ábrában föltüntetett helygetben a (I) áramkör van a neutrális pontokhoz, vagyis a generátor keféihez kapcsolva, míg a következő negyedfordulat után a (II) áramkör lesz az említett pontokhoz kapcsolva. Az ily módon kapott váltakozó áramú részáramokat transzformátorokba vezetjük és ezek segélyével gazdaságos távátvitel 'céljából magas feszültségre transzformáljuk. Ha a részáramok transzformálására szinkronikusan forgó transzformátorokat használunk, akkor a részáramok fázisait nem , kell előzetesen ellenkező értelművé tenni, mivel a fázisok értelmét a transzformátor tengelyén elrendezett megfelelő kommutátor révén változtathatjuk meg. A transzformált áram a párhuzamos áramkörök egyesítése és a fázisok összeláncolása mellett (csillag- vagy háromszögkapcsolás) a távvezetékbe jut. A távvezeték végén az áram ismét viszszaalakítandó, mely célra ugyancsak a fönt ismertetett kommutátorberendezéseket használhatjuk (14., 15. és 19. ábrák). A letranszformált váltakozó áramnak egyenárammá való visszaalakítása vagy minden fogyasztókészülék számára külön-külön, vagy a gépek egy csoportja számára közösen foganatosítható A letranszformálás szintén közös, vagy külön transzformátorokban történhetik. Több gép párhuzamos üzeme esetén, amikor is a részáramok nem közvetlenül vál-