39663. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos áram távátvitelére

van hasítva és síkba van fejtve. A szélső és középső vízszintes vonalak a neutrális helyeket (-}- és — kefe) míg a köztük haladó ferde vonalak a horgonytekercselésben fölvett áram elvezetési pontok pályáinak tekinthetők, melyek egyúttal a pálya bármely pontjában a feszültség értékét adják meg. Ezen vonalak egyszerűség kedvééit egyenesek gyanánt vannak fölvéve, de valóságban görbék. Ezen vonalak által képezett területrészek különböző irányban vannak vonalkázva; a párhuzamosan kapcsolt áramkörök (melyekben tehát a feszültség pillanatnyi értéke egyenlő) egyenlő irányban, de különböző módon vannak vonalkázva. Az áramkörök ezen területekben ugyanazon számokkal vannak jelölve, mint a horgonytekercselésben. Mint a 2a. ábrából látható, a horgony í. állásában a (3 és 4) részáramkörök a neutrális vonalban fekszenek, ezekben tehát áram most nem gerjesztetik, míg az (lés 2) részáram, illetve az ezeknek megfelelő fázisok a horgony egy-egy felének megfelelő teljes teljesítményt képviselik, amint ezt a 2d. ábrában az (a, b) és (b, a) ordináták is mutatják. A 2. helyzetben a részáramkörök egyenlően a horgony egynegyed-egynegyed részében gerjesztett áramokat vezetik el. A 3. helyzetben az (1 és 2) részáramok nullával egyenlők, míg a (3 és 4) részáramok maximális értékkel bírnak. Mint látható, ezen grafikum az árambefolyásokat a tényleges viszonyoknak megfelelően mutatja. Ha az áramot négy részáramra osztjuk, melyek közül kettő-kettő egyenlő pillanatnyi értékkel bír, vagyis 2x2 részáram esetén, az áramkörök átkapcsolása nem föltétlenül szükséges, minthogy ekkor az elvezetési pontok száma a kefék számával egyenlő, teliét a kefék között ugyanazon oldalon egynél több elvezetési pont nem kerülhet. Ha 2x2 részáram esetén az áramköröket át akarjuk kapcsolni, akkor azon vezetékeket, melyek segélyével az egyik részáramot az egyik neutrális helytől és a horgony tekercselésében fölvett egyik ponttól elvezetjük, a feszültség maximális értékénél a horgonytekercselésben fölvett másik ponthoz és a másik neutrális helyhez kapcsoljuk. A horgonytekercselésben fölvett áramelvezető pontok száma azon részáramkörök számától függ, amelyre a horgony áramát szétosztani kívánjuk. A részáramkörök száma a horgony neutrális helyeinek (-(- és — kefe) és az áramelvezető helyeknek összegével egyenlő. Ha az áramot szimmetrikus fázisú részáramokra akarjuk szétosztani, akkor az áramelvezető pontokat a horgony tekercselésben egymástól egyenlő távolságban kell fölvenni. Ha a horgonytekercselésben fölvett áramelvezetőpontok száma páros szám, akkor olyan részáramokat kapunk, melyek párosával egyenlő pillanatnyi értékkel bírnak, ellenkező esetben pedig mindegyik részáram más-más pillanatnyi értékkel bír. Az áramelvezető pontok helyzete és száma a kétsarkú gyűrűs horgony adatai alapján tetszőleges tekercselésű és pólusszámú horgonynál bármely kivánt fázisszámra megállapítható. Kétsarkú dobhorgonynál az áramelvezető pontokat a tekercselés azon helyein veszszük föl, amelyek a gyűrűs tekercselésnek felelnek meg. Többsarkú horgonynál bizonyos fázisszámra való elosztáshoz az áramelvezető pontok ugyanannyi csoportjára van szükség, mint a hány egyes pont van a kétsarkú horgonynál. Egy-egy csoport pontjainak száma a póluspárok számával egyenlő. Párhuzamosan tekercselt horgonynál egyegy csoport pontjai egymással közös áramelvezetéssé (párhuzamosan kapcsolva) köthetők össze. Sorozatosan tekercselt horgonynál egy egy csoport pontjai egymásután vannak kapcsolva úgy, hogy tetszőleges tekercselésű és pólusszámú horgonynál a kefék közé kapcsolandó áramelvezetőpontok száma mindig visszavezethető azon számra, mely kétsarkú horgony esetén szükséges volna. Az áramot tehát vagy közvetlenül a horgonytekercselésben fölvett egyes pontoktól vagy csoportokká egyesített pontoknak közös elvezetési helyétől vezethetjük el. A 3a —10. ábrák különböző horgonyte: kercseléseket mutatnak, melyeknél 1, 2, 4