39660. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet égőanyagnak elégési mótorokba való bevezetésére

— 2 — kipuffogóvezeték forró gázait vezetjük keresztül úgy, hogy azok a fölötte lévő (u) kamrának alsó (v) lapját erélyesen fűtik. A fölső kamrába az (y) légszelep engedi be az adalék levegőt. E célból az (y) szelepházon az (x) légnyílásokat alkalmazzuk. Az (y) légszelep emelkedési magasságát az orsójára alkalmazott csavaranyával szabályozhatjuk. A nehéz olajat fölülről a (z) csövön át vezetjük az elgázosítóba. Az elgázositást a forró (v) közfal eszközli. A gőz- és levegőkeveréket a hengerbe vezető (r) cső az elgázosító (1) toldatába van csavarva. Az (y) szelep elé a (2) szita van iktatva a tisztátalanságok visszatartására. Az elgázosító időnkénti tisztítására a (3) levezetőcsap (4. ábra) szolgál. Az (r) csőbe az 1. ábrában metszetben föltüntetett (4) szelep van iktatva. Ezen szelep a (p) regulátor közvetlen befolyása alatt áll. A regulátor egyidejűleg a (z) olajvezetékbe iktatott (12) szelepet is befolyásolja a (7) bak (6) csapjára ágyazott (5) könyökemelő közvetítésével. Ezen könyökemelő alsó karja ugyanis a (9)-ből beáramló olaj (z) vezetékébe iktatott (12) szelepház (11) rekeszfalának (10) nyílását többé-kevésbé elzáró (8) tűszeleppel áll kapcsolatban. A leírt berendezés az elgázosítóba áramló olajmennyiséget és az onnan távozó gőz- és légkeverék mennyiségét egyidejűleg szabályozza. A hideg mótor megindítására szolgáló, a 2. ábrában látható berendezés a könnyen párolgó égőanyag (alkohol) fölvételére szolgáló (13) segédtartányból, továbbá a (14) és (19) cső közé kapcsolt (15) elzárócsapból, végül a (21) keverőszelepből áll. A (21) szelep úgy van rúgóval megterhelve, hogy a mótor szívóhatásának működése nélkül, pl. a (17) légvezetéknek a (23) csappal való elzárása után, magától bezáródik. A (17) légvezeték alkohol- és légkeveréket, esetleg tiszta levegőt vezet a mótor (n) beömlő szelepének házába (2. ábra). A (21) keverőszelepnek házán (5. ábra) a (16) légnyilások vannak alkalmazva. A (21) szelepet a (22) rúgó szorítja fészkére, mely szelep ezzel, egy szeleptányéron kiképzett (20) csap segélyével egyúttal elcsukja az alkoholtartányból levezető (19) cső alsó nyílását is. A (17) légvezeték a kézzel működtethető (23) elzárócsapnak (2. ábra) és az (n) beáramlószelepnek nyitott állása mellett a mótor égésterével áll kapcsolatban. A (q) elgázosító ürege a motorra szerelt (26) önműködő szelep nyitott állása mellett, az (r) cső segélyével áll összeköttetésben az égési térrel. Az (r) cső ezen (26) szelep házának (25) toldatába van csavarva. A (b) dugattyú a 2. ábrában rajzolt helyzetben szívólöketét kezdi. Egyidejűleg a (k) excenter megnyitja az (n) szelepet, a keletkező szívó depresszió pedig az önműködő (21) keverő szelepet emeli meg, miáltal tiszta levegőnek és a (13) segédtartányból lefolyó könnyen párolgó folyadéknak keveréke lép a hengerbe. A szívás befejezése után a (k) excenter az (n) szelepet újra bezárja, mire a dugattyú a keveréket komprimálja, mely végül tetszőleges gyújtókészülékkel meggyújtatik. Az expanziót követő kitolólöket alatt a másik (m) excenter az (o) szelepet nyitja. A motort a (13) segédtartánynak könynyen párolgó égőanyagával addig tartjuk működésben, míg a (q) elgázosító eléggé fölmelegedett ahhoz, hogy a benne lévő nehezen párolgó égőanyagot elpárologtathassa. Ekkor a nehéz olaj vezetékébe iktatott csapot megnyitjuk, és a (13) segédtartányból vezető csőnek (15) csapját elcsukjuk. így a könnyen párolgó folyadék beáramlása megszűnik, a nehéz olaj pedig a (q) elgázosítóba bocsáttatik. A (b) dugattyú az ezután következő löket alatt tiszta levegőt szív be a (21) keverőszelepen keresztül, mivel a vezényelt (n) beömlőszelep ezen löketnek nagyobb ideje alatt nyitva marad. A szívólöket vége felé az (n) szelep becsukódik s a továbbhaladó dugattyú által létesített depresszió folytán nyíló (26) szelepen át a (q) elgázosítóból szívja a mótor az olajgőz- és levegőkeveréket. A most következő kompresszió és expanziólöket alatt az összes szelepek csukva maradnak; a kihajtó löket alatt pedig az (m) excenter