39625. lajstromszámú szabadalom • Biztosító berendezés lövegzávárzatoknál a závárzatnak elcsettenés után történő nyitásának meggátlására

— 2 -tett (0) lemezrúgó, mely az inga nyugalmi állapotánál (1. ábra), (ol) zárófogával az inga (p2) nyugaszába fogódzik, az ingát nyugalmi helyzetében törekszik tartani. Az inga eme helyzeténél a súlypontja egyrészt az inga forgástengelye fölött, másrészt pedig oly helyzetben van, hogy a cső összes számbajövő emelkedési szögénél az inga forgató nyomatéka olyan legyen, hogy az az ingát az (y) nyíl irányában (1. ábra), tehát olyan irányban törekszik forgatni, mint az a forgatónyomaték, mely a viszszalökésnél hat az ingára. A (P) inga a (Q) elreteszelő darabhoz viszonyítva, bizonyos határokon belül elfordulhat, ebből a célból a (Q) elreteszelődarabon egy (ql) pecek van alkalmazva (4., 5. és 7. ábra), mely a (P) inga rövid (pl) hornyába nyúlik bele. A részek közvetlenül a lövés előtt az 1—5. ábrán látható helyzetet foglalják el, a (Q) elreteszelődarab (q2) toldata ezenközben az (M) kéziemelő (ml) orrával oly módon kapcsolódik, hogy a kéziemelőt a závárzat nyitását előidéző irányban forgatni nem lehet. A (P) ingát az (0) rúgónak az inga (p2) nyugaszába fogódzó (ol) orra a nyugalmi helyzetében tartja. A (p3) bütyök az (M) kéziemelő (m2) kivágásába be nem fogódzik, a (ql) pecek pedig a (pl) horony közepén foglal helyet. A lövést követő visszalökésnél a (P) inga tehetetlensége következtében az (y) nyíl (1. ábra) irányában annyira elfordul, hogy (p3) bütyke az (m2) kivágás fenekét éri (6. és 7. ábra). Ezenközben az (ol, p2) elreteszelés megszűnik. Az inga forgásának első szakasza alatt a (Q) elreteszelődarab nyugalomban van, de követi az elreteszelődarab az inga mozgását, amint a (pl) horonynak a rajz szerint baloldalt levő határoló föliilete a (ql) pecekbe ütközik. A (Q) elreteszelődarab elfordulásának az a következménye, hogy a (q2) toldat az (ml) orr pályájából kilép (6. és 7. ábra). Az (M) kéziemelőt ekkor az (x) nyíl irányában (1. ábra) el lehet forgatni, t. i. a závárzatot ki lehet nyitni. Mikor ez megtörtént, az (m2) üregnek az (M) kéziemelő tengelyéhez viszonyítva excentricus fenékdarabjával együtt működő (p3) bütyök a (P) ingát eredeti állásába állítja vissza, az inga eme mozgásának vége felé pedig az (ol, p2) elreteszelés ismét bekapcsolódik. A (Q) elreteszelő darab a (q3) rész súlyának hatása alatt az inga forgását követi úgy, hogy az elreteszelődarab (q2) toldata közvetlenül az (M) kéziemelő forgásának megkezdése után az (ml) orr hátfölületére fekszik és az elreteszelődarab az (ml) orrnak a rajzból látható alakítása következtében az (M) kéziemelő forgásának végén ugyancsak az eredeti állásába tér vissza. Mikor a závárzat teljesen nyitva van, a részek a 8. ábrán látható helyzetet foglalják el és a (ql) pecek ismét a (pl) horony közepén áll. A závárzat zárásánál — mit az (M) kézi emelőnek a (z) nyíl irányában (8. ábra) való mozgása idéz elő — a (Q) elreteszelődarab annak következtében, hogy a (q2) toldata az (ml) orr hátfölületével működik együtt, először is az (u) nyíl (8. ábra) irányában fordul el. Ezután az elreteszelődarab — még pedig amint az (M) kéziemelő nyugalmi helyzetét (1. ábra) elérte — a (q3) súly hatása alatt ugyancsak a nyugalmi helyzetébe tér vissza, miközben a (P) inga az (ol) orrnak a (p2) nyugaszba való befogódzása által meghatározott helyzetét megtartja, minthogy a (ql) pecek a részeknek a 8. ábrán látható helyzeténél a (pl) horonyban annyira elfordulhat, hogy a (Q) elreteszelődarab az ingával szemben az említett forgó mozgást elvégezheti. A részek ezért a závárzat zárása után ismét az 1. ábrán látható helyzetet foglalják el, melyben az (M) kéziemelő az (ml) orr és (q2) toldat közvetítésével a (Q) elreteszelődarabot a závárzat nyitása irányában végzett forgás ellen biztosítja. Ha azonban az elcsattantó berendezés elrántása után a kilövő töltet föl nem lobban, tehát esetleg úgynevezett utólobbanás várható, a részek az 1—5. ábrán látható helyzetben maradnak. Ily esetben a závárzat nyitása előtt a (Q) elreteszelődarabot kézzel annyira elforgathatjuk, hogy (q2)