39601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldhydrát és alkálialuminátok előállítására
— 2 — és kavaró művel fölszerelt üstben, vagy más alkalmas készülékben, melyben a massza kézzel vagy mechanikai úton kavarható, 180—200 C°-ra hevítjük. Ezen üst mellett egy másik üst van magasabban elhelyezve, melyet az első üst füstgázai fűtenek és melyben a föltáráshoz használandó lúgok előzetesen fölhevíttetnek. Ezen második üstből először is annyi lúgot eresztünk az első üstbe a bauxithoz, hogy sűrű pép keletkezzék. Az első üstben a hőmérséklet természetszerűen a hozzáadott lúg forrpontjára sülyed. Ezután a lúgot bepárologtatjuk, míg a bauxit-lúgelegy hőmérséklete ismét kb. 180 Co°-ra nem emelkedett. Most ismét hozzáeresztjük a lúg egy részét, a hőmérséklet. újból sülyed, ismét alátüzelünk és így tovább, míg a kellő mennyiségű lúgot hozzá nem adtuk. Ezután, ha kálilúggal foganatosítjuk a föltárást, az üst tartalmát még Va—1 órán át 180—200 C° hőmérsékleten tartjuk. A lúgot a következő okokból adjuk hozzá részletekben: Ha a föltáráshoz szükséges egész lúgmennyiséget egyszerre adjuk az üstbe, úgy a 180—200 Co-ra való bepárologtatásnál olyan erős habzás lép föl, hogy az üst tartalma annak szélein túl emelkedik. Másrészt azonban föltétlenül 180—200 C°-ig kell mennünk a hevítéssel, hogy a bauxitot technikailag tökéletesen föltárhassuk. Az üst tartalmának túlságos habzását már most az előzetesen fölhevített lúgnak az ismertetett módon részletekben való hozzáadása útján akadályozzuk meg. A kálilúggal és a nátronlúggal való föltárás azonos, csakhogy tökéletes föltárás végett nátronlúggal a hőmérsékletet, ha az összes lúgot bevezettük, 350—500 C°-ra kell emelnünk. A lúg hozzáadása a «Zeitschrift f. anorg. Chemie» 41. k. 1904, 220 1. szerint, akképen történik, hogy A13 03 : Naa O, illetve Ka O úgy aránylik, mint 1: 1.3, illetve 1.5. A képződött kérgek lepattannak, illetve könnyen leverhetők. Kálilúg alkalmazásánál 180—200 C° teljesen elegendő a technikailag tökéletes föltáráshoz. Az ömlesztéket közvetlenül az üstben kilúgozzuk, azután szűrjük és a kapott aluminátlúgot az aluminát előállítása végett a szokásos módon bepárologtatjuk. Ha az aluminátlúgból timföldhydrátot akarunk előállítani, úgy a lúgot előzetesen kicsapott timföldhydráttal a 43977. számú német szabadalom szerint megbontjuk. Ebben az esetben még egy előnyt nyújt ezen eljárás azon régibb föltárási eljárással szemben, melynél az alkálilúgot nyomás alatt alkalmazták. A csekélyebb alkálitartalomnál fogva (A12 03 : Na2 0 = 1: 1'3, illetve 1.5), mely jelen eljárás szerint alkalmazható, a timföldhydrát kiválasztása timföldbydrát segítségével sokkal gyorsabban és tökéletesebben megy végbe, mint a nyomás alatt foganatosított föltárással előállított lúgoknál. Ez utóbbi lúgokból 36 óra alatt az oldott timföldnek kb. 70%-a választatik ki (1. Bronn, Zeitschrift für angew. Chemie, 1901, 851. 1.), a jelen eljárás szerint előállított lúgokból azonban már 24 óra alatt kb. 80% (1. továbbá Zeitschrift f. anorg. Chemie» 1904, 216 1., vagy Dr. Fischer, «Jahresberichte der chem. Technologies, 1904, I. rósz. 391. 1.). A kapott timföldszegény lúgot mindig újból újabb föltáráshoz használjuk. Jelen eljárásnak azon látszólagos hátrányát, hogy t. i. valamivel magasabb hőmérsékletet igényel a nyomás alatti föltárási eljárásnál, bőven ellensúlyozza az a körülmény, hogy amannál közvetlen tüzeléssel hevítünk úgy, hogy a gőzfejlesztés költségeit megtakarítjuk. Megkíséri ették már ugyan a bauxitnak föltárását maró nátronlúggal való főzés útján, amint ez Dr. J. R. Wagner «Jahresberichte der chem. Technologies 8. évfolyamában, 1862, 308. 1., valamint a 67504. számú német szabadalmi leírásban olvasható ; ily módon azonban csak igen tökéletlen föltárást érünk el, miért is az említett szabadalmi leírás a maradéknak szódával való ismételt föltárását írja elő. A 175416. számú német szabadalmi leírás említi, hogy marónátronlúggal való főzésnél az alkalmazott Al2 08 97%-a oldatba hoz-
