39598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világítási és fűtési célokra való elektromos izzótestek előállítására, melyek az ötödik és hatodik csoport nehezen olvasztható fémeiből oxydok hozzáadásával vannak készítve

— 2 rögtön megszűnik, amennyiben az yttrium rögtön újból egyesül az oxygénnel. A végső eredmény ugyanaz, mintha az yttriumoxyd az áramvezetésben egyáltalában nem venne részt. Összhangban van ezzel ama tény is, hogy míg valamely fémszál ellenállásának hőfokegyütthatója zirkoniumoxyd stb. foko­zatosan való hozzáadásánál mindig jobban és jobban elveszti positiv jellegét és végül negatívvá lesz, addig yttriumoxyd hozzá­adásánál ez eset he nem következik. Amint az előzőkből következik, az yttrium­oxyd és a többi említett oxydok ezen hatása az illető fémeknek az oxygénhez való rend­kívüli nagy chemiai rokonságán alapszik. Azonkívül tekintetbe veendő, hogy ez oxy­dok igen nehezen olvaszthatok, ill. gőzölög­tethetők el. Legyen itt rámutatva az izzó­lámpák légmentesítésóre szolgáló ismert chemiai eljárásokra. E célra foszfort és fémes kálciumot használnak; de fémés kálium vagy nátrium sincs itt kizárva. Olyan fémeket kell tehát itt használni, me­lyek nagy kémiai rokonságot mutatnak az oxygenbez és melyek ehhez képest nehezen redukálhatok. Az ily módon előállított légür a szivattyúk segélyével létesített vákuumot tetemesen fölülmúlja. Következik ebből, hogy a képződött oxydok fölött lévő oxygén nyo­mása rendkívül csekély, úgy, hogy meglévő segédeszközeinkkel egyáltalában meg sem mérhető. Ha az oxyd hőfokát növeljük, az oxygén parciális nyomása mellett még maga az oxyd gőznyomása is tekintetbe jön és ennélfogva a gőzfeszültség néhány száz foknál számbvehető nagyságot érhet el, pl. a foszforeljárásnál a képződött foszforpent­oxyd gőzfeszültségét éri el. Yttriumoxydnál és a többi említett óxydnál sem az oxygén parciális nyomása, sem maga az oxyd gőz­feszültsége nagy hőfoknál sem lesz észre­vehető. Hogy az említett oxydok hozzáadásával említésre érdemes feszültségnövekedést ér­jünk el, a hozzáadandó mennyiség legalább 5% kell hogy legyen; lehet ezt azonban egész 40%-ig fokozni. Az eljárás foganatosításának egy példája a következő: Wolframfémet, vagy wolframoxydot kb. 20% ytterbiumoxyddal,vagy yttrium-erbium­oxyddal keverünk és a keveréket alkalmas alakba, pl. szál alakúra Bajtoljuk. A szála­kat redukáló atmoszférában nagy hőfokra hevítjük, míg az egész wolfram fémmé vál­tozott át és a szál keménnyé lett. Ezután a szálakat üvegkörtékbe illesztjük és eze­ket légmentesítjük, míg a szálakat keresz­tülvezetett elektromos áram segélyével igen nagy hőfokra hevítjük. A lámpák teljesen hidegen maradnak, ami bizonyítéka annak, hogy nem fejlesztetnek szétbomlás folytán gázok. Az említett oxydok nem alkalmasak vala­mennyien egyenlő módon. Főleg az ytter­biumoxyd jóval alkalmasabb, mint a többi. Ez valószínűleg az ytterbium nagy atom­súlyával függ össze. Az ismertetett eljárás szerint előállított izzótestek úgy világítási, mint fűtési célokra alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás világítási és fűtési célokra szolgáló elektromos izzótestek előállítására,melyek az ötödik s hatodik csoport nehezen ol­vasztható féméiből oxydok hozzáadásával vannak készítve, azáltal jellemezve, hogy azokhoz olyan oxydokat adunk, melyeket a vakuumban történő legteljesebb fehér izzásnál az elektromos áram észrevehető­leg szét nem bont, tehát pl. yttrium­oxydot, vagy ama ritka földfémek egyéb oxydjait, melyek az oxygénhez rendkívüli nagy kémiai rokonságot tanúsítanak, vagy tantaliumoxydot vagy ez oxydok keverékét. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy pót­anyagul ytterbiumoxydot adunk hozzá. 3. Az 1. és 2. pontokban igényelt eljárás kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az oxydokat, illetőleg oxydkeverékeket 5°/0 -nál nagyobb mennyiségben adjuk hozzá. PALLAS aé8ZVÉHYTÁJ?8A£ÁG NYOMDÁM BUDAPEST^.

Next

/
Oldalképek
Tartalom