39591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ózon előállítására
- 2 ozon képezésére szükséges súlya és térfogata fog kisebbedni. 4. Nagy nyomás alatt álló levegő földolgozásával a berendezésen átvezetett elektromos energiát ugyancsak fokozni lehet, mert ily esetben az elektródák között veszély nélkül létesíthetünk nagyobb potenciálkülönbséget. 5. Rendkívül fontos, hogy az ozonosító berendezésbe vezetett levegő hőmérséklete a különböző külső hőmérsékleti viszonyok között is közel állandó legyen. Ezt a célt a motor terhelésének és sebességének megfelelő szabályozásával érjük el. Ha a mótor terhelve nincs, tehát üresen jár, vagy ha a sűrített levegőt a mótor elkerülésével közvetlenül vezetjük az ozonosító berendezésbe, az expanziónál föllépő lehűlés jóval kisebb fog lenni. Semmi sem gátolja meg egyébként azt, hogy a levegőnek föntebb jelzett és a találmány lényegét képező lehűtése mellett segédhűtést is alkalmazzunk, mely abban áll, hogy az ozonosító kamara falaiban keringő folyadék által a levegőt még tovább is lehűtjük. 6. Minthogy a levegőben fényív annál nehezebben képződik, minél sűrűbb az, a fényív képződését akként kerülhetjük el, hogy az elektromos generátort a kompreszszorral megfelelően kapcsoljuk úgy, hogy mikor a generátor gyorsabban fut, a kompresszor is gyorsabban jár és a levegő sűrűsége is fokozódik. 7. Végül, minthogy az egész berendezésben a hőmérséklet igen alacsony, az ozonosító berendezésben használt dielektrikum elpusztulás ellen védve van. Eme föntebb leírt eljárás bármely szerkezetű ozonosító berendezésnél alkalmazható, akár van annak dielektrikuma, akár nincs, hogy azonban az eljárás maga könynyebben érthető legyen, a következőkben egy az eljárás foganatosítására különösen alkalmas berendezést ismertetünk. Ez a berendezés a csatolt rajz 1. ábráján általános elrendezési rajzban látható, a 2. ábra a tulajdonképeni ozonosító berendezés függélyes, a 3. ábra vízszintes metszete és a 4. ábra az elektromos kapcsolási séma. Az 1. ábrán látható, sűrített levegővel dolgozó motort az (a) csövönbe áramló levegő hajtja, terhelését sématikusan szíjáttevés útján emelt (P) súly által jeleztük. A kifuvatott levegő a (b) csövön az (n nl) hőkamarákba és innen a (c) csövön az (o) ozonosítóba megy, honnan az ozonosított levegő egy vagy több, a nyomás szabályozására szolgáló (r) csappal fölszerelt függélyes csövön a (C) gyűjtőbe megy. Az ozonosító berendezésnek jól hozzáférhető (g) ablaka van, hogy a berendezés működése ellenőrizhető legyen, ezenkívül a berendezés az (f fl) sarokkapcsolókkal, a magas feszültségű áramkört megszakító (h) árammegszakítóval (t) hőmérővel éB (m) manométerrel is föl van szerelve. (B) egy hűtőszekrény, mely az ozonosítókamarát veszi körül és melyen a (k kl) csövek segélyével a szükségletnek megfelelően hideg folyadékot vezetünk át. A (d) csőnek (11) csappal fölszerelt (1) elágazása lehetővé teszi, hogy valamely ozonosító berendezés elvezető cövét az (1) elágazáson át egy más berendezés tápláló csövével lehessen kapcsolni úgy, hogy a levegő a berendezésben hosszabb utat legyen kénytelen megtenni és így adott esetben ozontartalma növekedjék A tulajdonképeni ozonosító berendezés (2. és 3. ábra) egy négyszögletes bádogszekrénybe van zárva, melynek két homlokfala leszerelhető és melynek középrészét a (B) hűtőszekrény veszi körül. Fölső falán, hol a kőmérő és manometer van fölszerelve, a fémes falba szerelt vastag üveglapon a két elektróda megy át. A szekrény belsejében vannak az egymástól kerületükön két vastag (1 1) üveglap által szigetelt (2 2l ) elektróda lemezek beépítve, melyek váltakozva, az egyik, illetve másik sarokkapocscsal vannak kapcsolva és melyek közül az ellenkező polárosságú lemezeket a (3) üveglapok és a megfelelő vastagságú levegőréteg választja el. A (2) elektródák fix módon, az (5) lemezeken megerősített, hornyolt (4)
