39547. lajstromszámú szabadalom • Elektromos szabályozó berendezés

- 3 -lót közvetlenül működtesse. Gyakorlatilag azonban előnyösebb az érzékenység fokozása céljából relaist alkalmazni. Emellett a (32) és (33) kontaktusok gyors elszakadásának előidézésére a (35)-nél (21) karra erősített (34) kontaktusrúgó egy kis (36) fegyverzetet hord, mely a (30 31) relais-k mögé kapcsolt (87 38) elektromágnesek által vonzatik. A megszakítás ily módon csak a (34) rúgónak előzetes megfeszülése után mehet végbe. A készülék működési módja a következő: Amint említettük, a (8) és (10) tekercsek által képezett Wattmérő vonzóerőt fejt ki, mely a (21) emeltyűt az óramutató értelmében törekszik elforgatni. Ila pl. fölvesszük, hogy a terhelés csökken, akkor a (21) emeltyű a baloldalon sülyed, az áram ia (32) kontaktuson át a (30) elektromágnesbe folyik, mely a maga részéről a (29) átkapcsolót hozza működésbe. Most a (27) motor oly értelemben forog, hogy a (25) rúgó feszültsége enged. Ha azonban a forgató nyomaték, mely a rúgó feszültségét előidézi, az ellenkező értelemben működő forgatónyomatékkal egyenlővé válik, akkor a (21) emeltyű megfordított értelemben mozog visszafelé. De a (34) és (32) kontaktusok között az érintkezés még a (37) elektromágnesnek a (36) fegyverzetre gyakorolt vonzása által föntartatik, míg a (21) emeltyűn alkalmazott (44) pecek a (34) rúgó végét le nem szorítja. E pillanatban a kontaktus (32)-nél hirtelen megszakad és a (29) átkapcsoló egy föl nem tüntetett rúgó hatása alatt a rajzban látható középállásába tér vissza. Ezáltal a (27) motor fegyverzete rövidre záratik és így hirtelen megáll. Ugyanazt azáltal lehetne elérni, hogy a (29) átkapcsoló egy mechanikai féket hoz működésbe. Ezen készülék működését bizonyos határok között azon lengések zavarhatnák, melyek az emeltyű és a vele összekötött részek, a kapcsoló, a motor, valamint a segédmágnes tehetetlenségének folyományai. Ezen különböző tehetetlenségek a motor megállítását késleltetik, ami túlszabályozást jdéz elő, miáltal a (25) rúgó a (21) emeltyű segélyével a relais kontaktusait zárja és így ellenkező értelmű eltolódást idéz elő. A (37 38) mágnesek káros befolyása hasonlóképen azon pillanatban mutatkozik, melyben a (34) rúgó a (32 33) kontaktusok egyikét érinti, azáltal, hogy a rúgó egy kis forgatónyomatékot idéz elő, mely a megszakítás pillanatában hirtelen eltűnik. Az egész folyamat a közönséges sebességszabályozóknál föllépővel analóg. Hogy ezen hullámzásokat elkerüljük, a csupán a szabályozás pillanatában működésbe jövő (37 38) mágnesek előtt két (40 41) vasfegyverzetet rendezünk el, melyek a (42 és 43) rúgókon vannak alkalmazva. Ezen rugók a (39 45) nyúlványok segélyével nyomást gyakorolhatnak a (21) emeltyűre és oly forgató nyomatékot idéznek elő, mely a mótor megállítását sietteti és ezen célból a (21) emeltyűt a mindenkor zárt kontaktustól eltávolítani igyekeznek. Ily módon egyszerűen közömbösíthetjük a (34) rúgóra kifejtett káros húzóerőt. A terhelés hirtelen változása esetében a mótor nagy sebességgel fog forgásnak indulni, míg az előidézett változás folytán a (42) és (43) rugók ereje a korrekció erejét le nem győzi. A szabályozás azután lengés közben megy végbe, vagyis csökkent sebességgel. A mótor ily módon megállíttatik, mielőtt a teljes szabályozást eszközölte volna, mire azután a szabályozás befejezése céljából lassanként csökkenő sebességgel ismét mozgásba hozatik és ily módon sohasem megy azon határon túl, mely a tökéletes szabályozásnak megfelel. A (46) pecek, mely a (21) emeltyűn van alkalmazva, ugyanúgy hat, mint a (44) pecek. A (47) sebességszabályozó a (48) emeltyű és a (49) rúgó közvetítésével a dinamómetrikus szabályozást, vagy ha úgy akarjuk, a sebességszabályozó előkompenzálását idézi elő. A hajtóközeg admissziója az (50) rúd helyzetétől függ. A (23) emeltyűhöz. (51) rúgó egyik vége van erősítve,