39545. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatt álló közeggel hajtott mótor

gattyúrúd nyitja és zárja, mely dugattyúrúd ide-oda mozgó szelep gyanánt szerep3l és egy (N) kerületi boronnyal van ellátva. Eme kerületi hornyon át létesül a kifúvató nyílás és a kondenzátor között a kapcsolat, mikor a (K) dugattyú lökete alsó végpontjához közeledik (1. ábra). Az (M) dugattyúrúd megnyújtásán a mótor indítására szolgáló (P) fogantyú van kiképezve. A megrajzolt foganatosítási alaknál a mótor dugattyúrúdja a (G) kondenzátor (T) légszivattyúját hajtja, az (A) szelepház alsó része pedig ütközőpárna gyanánt szolgáló (Al) hengert képez. Az (E) szelepnek dugattyú gyanánt szereplő (El) nyújtványa van. Ha a motort gőz használatával akarjuk indítani, először a működést lehetővé tevő föltételeket és a (G) kondenzátorban vákuumot kell létesíteni, mit oly módon érünk el, hogy a (P) fogantyú segélyével a motort működtetjük, de természetesen lehet a vákuumot másként is létesíteni. Ha a működéshez szükséges föltételek létesültek és az (E) szelep és (K) dugattyú az 1. ábrán látható helyzetben van, a gőz az (F) csövön és a (C) csőcsonkon a henger alsó kamrájába áramlik, míg a henger fölső kamrája a (B) csőcsonkon és (H) csövön a kondenzátorral közlekedik. Ekkor a dugattyút az alsó fölületére ható gőznyomás a fölső fölületére ható vákuum ellen megemeli és (M) rúdja az (L) nyílást azonnal elzárja. A löket vége felé a dugattyú a (J) furat előtt halad el, az (E) szabályozószelepet a 2. ábrán látható helyzetbe emeli, ily módon a henger fölső kamrája és a kondenzátor, valamint alsó kamrája és a gőzvezeték között a kapcsolatot elzárja, egyben a (K) dugattyú fölső és alsó fölületére ható nyomás is egyenlővé válik, amennyiben a henger két kamráját a (B) és (C) vezetékek egymással kapcsolják. A dugattyú saját és a vele kapcsolt részek súlyának hatása, alatt lesülyed, mikor ezt a mozgást befejezte, a dugattyúrúd (N) hornya a henger fölső kamráját az (L) csatorna közvetítésével a kondenzátorral kapcsolja és miután ily módon ügy a henger fölső és alsó kamrájában, mint az (I) furat közvetítésével az (A) szelepház alsó részében vákuum létesült, az (E) szelep a kezdeti állásába esik le és a mótor működéséhez szükséges föltételeket újból létesíti. Az (E) szelep leesését az (Al) hengerben a szelep fölfelé mozgásánál megsűrített nyomóközeg is elősegíti. Magától érthető, hogy a súlyerő hatását más berendezések (rugók stb.) is helyettesítheti, hogy az (E) szelep és (K) dugattyú leesése biztosabban történjék meg, mely berendezésben a megfelelő részek fölfelé mozgásuk közben potenciális energiát tároznak. Az 1. ábrán a motorral kapcsolatban ábrázolt szivattyúnál (R) az emelendő folyadékba merülő és ezt a fogyasztás helyére vezető cső, melybe az (S) csőcsonk fölött és alatt (Rl) szelepek vannak beépítve, hogy a folyadék csakis a megrajzolt nyilak irányában áramolhasson. Az (S) csőcsonk létesít a szivattyú (T) köpüjének fölső kamrája és az (R) cső között kapcsolatot. Hasonló kapcsolatot létesít a (G) kondenzátor és az (S) cső között a (V) szívócső, melybe az (X) csatorna alatt és fölött (VI) szelepek vannak szerelve. Eme csatorna a szivattyúköpü alsó részébe torkollik, (Y) egy szelepcsavarral szabályozott csatorna, melyen át az (R) csőből a (G) kondenzátorba vízsugarat fecskendezhetünk. A mótor üzeme közben a szivattyúköpü alsó része légszivattyú, fölső része szívó- és nyomószivattyú gyanánt szerepel. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Nyomás alatt álló közeggel hajtott mótor, azáltal jellemezve, hogy a (D) hengerben mozgó (K) dugattyú munkalöketét a (két oldalára ható) nyomáskülönbség hatása alatt végzi, míg holt lökete közben a két oldalára azonos, légköri vagy ennél kisebb nyomás hat, a mozgása sorrendjét pedig egy (E) szelep vezérli, mely saját súlyának és a hengerben föllépő nyomásváltozásoknak hatása alatt mozog.