39533. lajstromszámú szabadalom • Marókésfej, marókések és elővágók beállítható megerősítésével, famegmunkáló marógépek számára

— 2 — henger és ék közé dugatnak és utóbbi által odaBzoríttatnak, tehát oldalt mindkettő között szilárdan megfogatnak, míg ellenben az elővágókések a henger fenékfölülete és az ék alsó fölülete közé, vagy pedig az ék egy kivágásába laposan behelyezhetők és azután egy az ékben fekvő merőleges nyo­mócsavar segélyével fölülről megszoríthatok. Egyébként a készülék (marófej) egyes részei különbözőképen alakíthatók és a rajzon csak egy kiviteli példa van föltün­tetve. Az 1. és 2. ábra a készüléket fölüluézetben és az éket tartalmazó oldalról tekintett oldalnézetben mutatja: a 3. és 4. ábra magát az éket fölülnézet­ben és a megfelelő magassági metszetben mutatja; az 5. ábra a hengernek az éket eltakaró falról tekintett oldalnézete és a 6. ábra magának az éknek függélyes metszete az 5. ábrának megfelelő helyzetben. Az (a) henger a függélyesen álló (b) ten­gellyel, mely azt forgatja, vagy egy darab­ból áll, vagy pedig az összes részek az alant megnevezett szorítócsavarokkal oly szilárdan egyesíttetnek, hogy egy zárt egész kelet­kezik. Ezen henger — mint már említte­tett — .középen ékalakúan ki van vágva úgy, hogy egy (c) fenék képeztetik. Más­részt egy a henger kivágásának megfelelően alakított (d) ék van elrendezve, mely kö­zepén át van lyukasztva és a tengelyre van föltolva. Ha [az éket a hengerbe he­lyezzük, akkor ezen két rész falai között keskeny hasadékok maradnak szabadon, melyek aszerint, amint az éket mélyebbre vagy magasabbra állítjuk, szúkíttetnek, vagy bővíttetnek, miáltal a legvékonyabb, ép úgy, mint a legvastagabb (e) kés (élére állítva) az ék és henger közé szorítható. Ismeretes, hogy a gyárból kikerülő kések, még ha egy ós ugyanazon fajtához tartoznak is, gyakran különböző vastagságúak vagy hosz­szúságúak; hogy tehát különböző késeket is befoghassunk, ha kettőt (mindegyik ol­dalon egyet) alkalmazunk, az ék furatát, mely a rajta átmenő (b) orsónál valamivel bővebb, keresztirányban kissé kiszélesíthet­jük (3. és 4. ábra) úgy, hogy az ék a hen­ger falai között központos helyzetétől kissé oldalt tolható. Ha tehát például az egyik oldalon vastagabb, tehát bővebb hasítékot igénylő kés van befogva, akkor az éknek igen csekély oldalttolása által a másik ha­sítékot vékonyabb kés számára szűkíthetjük úgy, hogy teljes kiegyenlítést létesíthetünk anélkül, hogy a vékonyabb késnél a hasíték kitöltésére betétlemezt ^kellene alkalmazni. Minthogy ezen szerkezet mellett a külön­böző kések befogására a befogó készüléket nem kell változtatni, úgy késekben, mint időben, igen lényeges megtakarítást érünk el. A rajzon a hengerhez képest derékszög alatt beállítva föltüntetett kések a jelen találmány tárgyát képező megerősítési mód­nál igen könnyen bármely más helyzetbe is hozhatók, például lefelé vagy fölfelé ferdén lehetnek elrendezve, mint az az 5. ábrán szakadozott vonalakkal van föltün­tetve. Ezáltal minden kívánalomnak meg­felelhetünk és rendes körülmények között is például a késnek kissé ferde helyzetbe való állítása által jobb vágást és tiszta munkát érhetünk el. Ha csak egy kést alkalmazunk, akkor az üres hasítékot a másik oldalon megfelelően vastag betétlemezekkel kitöltjük. Az éknek és a késeknek rögzítése a ten­gelyre csavart (f) csavaranyák meghúzása által történik, mely meghúzás által az ék a kések erős befogása mellett erősen a hengerbe és az egész szilárdan a tengely (g) peremére szoríttatik úgy, hogy a ten­gely és a készülék oly szilárdan köttetnek össze, mintha egy darabot képeznének. Ezen készüléknél továbbá, mint már em­líttetett, az (e) maró- vagy hornyolókések mellett egy (h) elővágókést is alkalmazha­tunk. Ez ugyanis azon esetben fontos, ha szögalakú _F~ eresztéket vagy hornyot akarunk előállítani úgy, hogy egyidejűleg függélyes és vízszintes irányban munkál­hatjuk meg az anyagot és emellett a ren­desen bekövetkezni szokott leszakadása vagy szálkásodása az éleknek elkerültetik és a vágások rendkívül tiszták és simák. Profilkéseknél, melyek a fönt említett

Next

/
Oldalképek
Tartalom