39510. lajstromszámú szabadalom • Újítások robbantó anyagokon

- 3 -akkor az olajos oldat alatt barnás üledéket képez. Azoszármazékok. Megállapítottam, hogy az azoszármazékok(azobenzol,azoxybenzol, amidoazobenzol, diamidoazobenzol stb.) ugyanolyan tulajdonságokkal bírnak, mint a nitroszármazékok, ugyanis állati és növényi olajokban meleg állapotban sokkal inkább oldódnak, mint hideg állapotban, ásványolajokban pedig többnyire egyáltalán nem oldódnak még melegítve sem. Mindazonáltal az azobenzol és oxyazobenzol hevítés folytán paraffinban és vaselinban oldódik. Az amidobenzol és diamidoazobenzol kevésbbé oldhatók. Különböző nitro- vagy a z o s z á rmazékoknak kombinációja. Ha a nitro- vagy azoszármazékokat tanulmányozzuk, úgy azt tapasztaljuk, hogy e testek egyike-másika még a magas fokra hevített olajban is aránylag kevéssé oldódik. Pl. amint láttuk, a picrinsavból még 125— 130°-nál is csak 50% oldódik a ricinusolajban. Ily magas hőfok iparilag, gyártás közben nem alkalmazható, mivel bizonyos esetekben veszéllyel járna. De még ily hevítés mellett sem érnők el célunkat pl. a picrinsavnál, mivel ebből elegendő mennyiséget olajban föloldani nem lehet. Hogy e hátrányokat elkerülhessem egy egész sorozatát tanulmányoztam azoknak a testeknek, melyek két-két nitro- vagy azoszármazéknak egymással való kombinációja által keletkeznek a célból, hogy a melegolajban kevéssé oldható nitro- vagy azoszármazékokat velők helyettesíthessem. E termékek alacsonyabb hőmérsék mellett olvadnak és oldódnak olajban, mint azok a testek, melyekből össze vannak téve. Ezen testeknek olajban való föladása tehát veszély nélkül történik. Hozzátehetjük még, hogy e kettős termékek alkalmazása által hatásosabb robbantó anyagokat kapunk, mint az alkotórészeknek vagyis a nitro- vagy azoszármazékoknak egyedül való alkalmazása által. E kettős termékek alakítása a vegyészetben szokásos módon történhetik úgy, hogy olvasztás útján molekulát molekulával egyesítünk. Először is azt a testet olvasztjuk meg, amelyik alacsonyabb hőmérséknél olvad s azután a másik testet az olvasztott anyagba tesszük. Ha egy könnyen olvadó anyagot, mint pl. a mononitronaftalint egy nehezen olvadó anyaggal pl. a picrinsavval elegyítünk, akkor oly kombinációt nyerünk, mely jóval könynyebben olvad és oldódik, mint a picrinsav. Ha a nitroszármazék nem volna elég állandó arra, hogy megolvasztassék, úgy a nitroszármazékokat, egyiket a másik után föloldjuk és a procedúrát a könnyebben oldhatóval kezdjük meg. Ily módon az új kombináció magában az olajban képződik. Különben is valamennyi nitroszármazék olajoldatát ily módon előállíthatjuk s ily módon az éghető testek tekintélyes mennyiségét oldhatjuk föl olajban. Míg tehát 1 kg. olajban 125°-nál csak 500 g. picrinsavat oldhatunk föl, addig, ha ebben az 1 kg. olajban megelőzőleg 345 g. mononitronaftalint oldunk föl, úgy utána 100° hőmérséklet mellett még 455 g. picrinsavat oldhatunk föl; 125° hőmérséklet mellett pedig 640 g. mononitronaftalint és 860 g. picrinsavat oldhatunk föl benne. Végre .később részletesen megvizsgáljuk, majd az egyes kombinációkat olvadási és olajban való oldódási képességük tekintetében. E nitro- vagy azoszármazékok kombinációit könnyű előállítani oly módon, hogy az alkotó anyagokat, valamely oldóanyagban, pl. éterben, alkoholban, acetonban, chloroformban, benzolban stb. föloldjuk, az oldóanyagot elpárologtatjuk úgy, hogy csak az új anyag marad vissza, melyet azután csak olajban kell föloldani. A következőkben néhány részlettel szolgálok e kettős termékek gyártásáról oldódási és olvadási sajátságukról s megjegyzem, hogy nézetem szerint ezek a chloratos robbantóanyagok gyártásában nagy szerepre vannak hivatva. Ha picronitronaftalint akarunk előállítani, akkor meleg fürdőben vagy gőzzel 90—