39501. lajstromszámú szabadalom • Eljárás p-aminodifenylamin monoszulfolsav előállítására

Megjelent ÍÜOT. évi augusztus hó 34-én. MAGY. jgr* KIR. SZABADALMI H IVATAL. SZABADALMI LEIRAS 39501. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás p-aminodifenylaminmonoszulfosav előállítására. DR

ERDMANN ERNST VEGYÉSZ S/M

HALLÉBAN. Bejelentésének napja 1907 január hó 30-ika. Elsőbbsége 1905 november 21-ével kezdődik. Difenylaminból közvetlen szulfurálás útján monoszulfosav jelentékenyebb mennyiségben . elő nem állítható, minthogy egyidejűleg két szulfocsoport lép be a molekulába (Gnehm és Werdenberg, Zeitschriít f. angew. Chem. 1899, 1027) és egyéb termékek, mint difenylbenzidin és difenilbenzidinszulfon, is képződnek melléktermények gyanánt (Kadiera V., Ber. d. d. chem. Ges. 1905, 3575). Ezzel szemben azt tapasztaltam, hogy p-aminodifenylamin síinán egy eddig ismeretlen p-aminodifenylamimnonoszulfosavvá alakul át, ha a bázisra 120—130 C°-on olyan kénsavat hagyunk hatni, mely legalább 100% monohydrátot vagy ezenfelül még anhydridot is tartalmaz. A 49853. számú német szabadalmi leírásban ismertetve van egy eljárás p-aininodifenylaminszulfosav előállítására akképen, hogy egy rész p-aminodifenylamint három rész4

66° Bé kénsavban oldunk, az oldatot 170 C°-ra hevítjük, a terméket vízbe öntjük és a kiválott szulfosavat leszűrjük. Ha ezen előírás szerint dolgozunk és a hevítés időtartamát Va órára szabjuk meg, úgy a kapott termékben 15% szulfosavnál többet ki nem mutathatunk; ha pedig a hevítést az említett hőmérsékleten hosszabb ideig folytatjuk, úgy kéndioxydgőzök fejlődnek és két órai hevítés után a vízbeöntésnél kiváló termék csak 12 5%-át tartalmazza a theoretikus, alkáliban oldható szulfosavmennyiségnek. A többi kénsavas aminodifenylaminból és ezen bázis gyantás oldhatatlan bomlási termékeiből áll. Míg tehát közönséges koncentrált kénsavval nem vagyunk képesek a p-aminodifenilaminnak csak némiképen is sima, technikailag használható szulfurálását elérni, addig anhydridtartalmú kénsav erre a célra alkalmas. Az anhydridtartalom 20%-ig méhet. Célszerű azonban ilyen szabad anhydridtartalom mellett kevesebb kénsavat használni és a hevítés időtartamát megrövidíteni, hogy a köunyen végbemenő oxydálást lehetőleg elkerüljük. Az ömleszték hőmérséklete is valamivel alacsonyabb lehet igen erős sav használata esetén. Semmiesetre sem szabad nagyobb mérvű kéndioxydfejlődésnek mutatkoznia. A szulfosav megtisztítása végett célszerű az ömlesztéknek vízbeöníése után a nyers terméket alkáliban föloldani és savval ismét kicsapni. Ezen tisztítás útján az esetleg fölületesen zöldre festett szulfosavat is csaknem színtelen állapotban kaphatjuk meg. 1. Példa. 1. súlyrész p-aminodifenylamint beviszüuk 3 súlyrész konc. kénsavba, melyet