39492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasmentes mikrokristallinikus nátrium, kálium vagy ammonium timsó előállítására
Megjelent 1907. évi augusztus hó 23-án. MAGY. KIR. iMáS SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 39492. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás vasmentes mikrokrisztallinikus nátrium-, kálium- vagy ammoniumtimsó előállítására. DR ING. STBOHBACH ERICH VEGYÉSZ NIEDERSEDLITZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 december hó 17-ike. A nátrium-, kálium és ammoniumtimsók ipari előállítása eddig teljesen elütő módokon történt. Míg a kálium és ammoniumtimsó előállítása hagyományos módon a megfelelő szulfátnak aluminiumszulfát forró oldatában való oldása és külön krisztallízatió edényekben való kristályosítás útján fokozatos lehűlés mellett történik, addig a nátriumtimsónak ily módon való előállítása csak tökéletlenül sikerül, amennyiben egy fehér amorf pépes tömeg keletkezése megakadályozza a keletkezett termék azonnali további feldolgozását. Ezen nehézséget többszörösen megkísérlették egyrészt az amorf módosulat alkalmas kezelése, másrészt az amorf módosulat keletkezésének kikerülése utján legyőzni, mindeddig azonban siker nélkül. Jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint kiváló tisztaságú nátriumtimsót és kálium vagy ammoniumtimsót is közvetlenül vagyis az amorf állapot létrejövetelének megkerülésével állítunk elő. Az ismert eljárásoktól eltérőleg az új eljárásoknál épen a 25° és 50° C.-nyi hőmérsékletnek és az alkáliszulfát fölöslegének alkalmazása teszi lehetővé a vasmentes, el nem málló mikrokrisztalinikus nátriumtimsó előállítását és lényeges tiszta, mikrokrisztalinikus kálium, vagy ammoniumtimsók előállításánál. Ellentétben az eddig uralkodó véleménnyel, hogy csak semleges alumíniumoxid oldatokból állítható elő, el nem málló nátriumtimsó és hogy csaksemleges és lehetőleg vasmentes oldatokkal szabad dolgoznunk, a jelen eljárás alapjául szolgáló kísérletek azt eredményezték, hogy alkáliszulfát feleslege mellett szabad sav jelenlétében is előállítható el nem málló nátriumtimsó továbbá, hogy vasmentes alkálitimsóknak jelentékeny vastartalommal biró aluminiumszulfát oldatból való előállításánál a szabad savnak jelenléte előnyös; azt is találtam, hogy ellentétben Geschwindnek «Industries du sulfates d' alumínium des aluns et des sulfates de fer» című 1899-ben megjelent művének 212. oldal második bekezdésében kifejtett véleményével, a szabad sav jelenléte csak cekély mértékben növeli az előállítási hányadot, sőt inkább az aluminiumszulfát oldatnak az alábbiakban követelt 1—5%-ra növelt savtartalma az előállítási hányadnak csökkenését vonná maga után, ha alkáliszulfát fölösleget nem alkalmaznánk. Kísérleteim azonkívül azt mutatták, hogy
