39489. lajstromszámú szabadalom • Vasúti kocsikapcsoló

élével, a (64) emelő füléhez támaszkodik oly módon, hogy a (64) emelő többé vissza nem mehet, miáltal a (10) súly hatását megszünteti és megakadályozza, hogy az alásülyedjen. Ha már most a kapcsolás bekövetkezik, úgy a (3) horog — mint ismertetve volt — a (4) csap körül elfordul, és a megakasz­tásra szolgáló (7) farknyúlvány ezen elfor­dulás következtében a (68) lemez másik oldalára megy át, mely utóbbi azáltal, hogy a (67) elreteszelő kampó (64) emelőkar fölső részére támaszkodik, és ily módon lefelé nem sülyedhet, ebben a pillanatban föl­emelt helyzetben tartatik. Ha azonban a (3) horog továbbforog és ennek következ­tében a (10) súly emelkedik, úgy egy meg­határozott helyzet mellett a (64) emelőkar a (67) elreteszelő kampót elbocsátja, aminek következtében az szabadon leeshetik és a 2. ábrán föltüntetett helyzetbe jut. Az el­reteszelő (67) kampó forgásával egyidejűleg a vele szilárdan összekötött (65) tengely és (68) lemez is elfordul. A (68) lemez ily módon ugyancsak a 2. ábrán föltüntetett helyzetbe jut és a kapcsolótag alsó részé­ben kiképezett (70) kivágásban fogva tar­tatik. Mihelyt ez bekövetkezett a (7) fark­nyúlvány a (68) lemez mögött rögzítve van és az összekapcsolás megtörtént, minthogy a (3) horogok most már el nem foroghat­nak, és ennélfogva a kikapcsolódás ki vau zárva. A (68) lemezeken fölülről kezelhető rudak vagy láncok vannak elrendezve; két kocsi­nak egymástól való szétkapcsolására csak a (69) rudakat kell fölhúzni, miáltal a (68) és (67) elreteszelőtagok kikapcsoltatnak, a (10) súly alásülyedhet (3) horgok ismét elfordul­hatnak és a kocsik egymástól elválaszt­hatók. Abban az esstben pedig, ha bár­milyen kívánatos volna két kocsit úgy összetolni, hogy azok egymással össze ne kapcsoltassanak, a (69) rudakat valamely alkalmas szerkezet segélyével fölemelt hely­zetben tarthatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 36511. számú törzsszabadalommal vé­dett önműködő vasúti kocsikapcsoló, melynél a forgatható kapcsolóhorog a szomszédos kocsinak egy (9) csapja által állíttatik be, jellemezve egy a kapcsoló­tagok rögzítésére szolgáló elreteszelő lemezzel ellátott oly beállítószerkezet által, mely egyrészt a súllyal terhelt (63, 64) szögemeltyű behatása alatt álló (3) forgóhorgot tehermentesíti és más­részt azt visszafordulás ellen biztosítja. 2. Az első pontban igényelt önműködő vasúti kocsikapcsoló jellemezve azáltal, hogy a beállító szerkezet egy a (68) elreteszelő lemezzel közös (66) forgás­tengelyen ülő (67) kampóból áll, mely kikapcsolt helyzetben a megterhelt szög­emeltyű fölső a (3) horoggal összekötött végére támaszkodik, olyképen, hogy azután bekapcsolás esetén leesve a súly­lyal terhelt szögemeltyű a kapcsoló­horogra kifejtett hatását megszüntesse és egyidejűleg a (3) horog (7) fark­nyúlványának teljes elfordulása után az elreteszelő lemezt is magával vigye, ill. leforgassa, miáltal a kapcsolat biztosít­tatik és annak föloldása csakis a (66) forgástengely visszaforgatása által tör­ténhetik. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAi ÜÉSZvéwv TÁA&ASÁŰ NVOMULLA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom