39488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkövek előállítására
vegyületekkel való vegyületeiben oxygén kezeléssel vagy anélkül különböző eljárások szerint állíttatnak elő és keménygyanták, kopálpótlék, sellakpótlék, rezinátok, gyantasavaseszterek, lakkeszterek, firniszkészítmények, szilárd szikativok és hasonló elnevézések alatt fordulnak elő a kereskedelemben és amelyek valamennyien oldhatók a tekintetbe jövő kötszerekben. Az 1. és 2. alatt megnevezett anyagok mindegyikénél meg van a gyantaszerű minőség és katalitos hatás. Ismeretesek ugyan eljárások olyan maszszák előállítására, melyek töltőanyagok és gyanták mellett olajat, viaszt vagy máseffélét is tartalmaznak, ezen eljárások azonban nem érintik a jelen találmány lényegét, mert az említett eljárások szerint készült masszák, ami a célt és tulajdonságokat illeti, a jelen találmányban jellemzett masszával semmiféle módon sem hasonlíthatók össze, mert ezen esetekben mindig egy olvasztás útján többé vagy kevésbbé meglágyult kittet kapnak közbenső termék gyanánt és, amint az illető eljárások leírásából kitűnik, ilyennek a készítése szándékoltatik is, mert a munkamenet megkívánja a mindig ismét megolvasztható masszának megolvasztott vagy meglágyított állapotban való alkalmazását, míg a jelen eljárás szei int kapott termékek épen melegítés által keményíttetnek és emellett megolvadniok nem szabad és nem is olvadnak meg. Ez azáltal jön létre, hogy a laza, poralakbau való merevítés folytán a levegő oxygénje a sajtolandó anyagra messzemenő kémiai behatást gyakorol, mely a formadaraboknak végső és minden irányban egyenletes megkeményedését teszi lehetővé, 200° C.-ig terjedő hőmérsékletnél úgy, mint az a 33847. sz. törszabadalomban meg van adva. Ezzel ellentétben az ismert eljárásoknál követett munkamenet a levegő behatását a masszakeverékekre, ezeknek kittszerű alkata foljtán kizárja, vagy pedig csak fölületesen, gyakorlatilag elhanyagolandó módon teszi azt lehetővé és ennek folytán csak olyan végtermékekhez vezethet, melyek jelentősebb hőmérsékletemelkedést nem bírnak el anélkül, hogy újra meg né lágyulnának. A gyantaszerű anyagoknak a kötőszerekkel való egyesítése céljából az előbbieket vagy föloldjuk a megmelegített kötőszerekben, vagy pedig lehet a gyantaszerű anyagokat illó oldószerekben oldva is a kötőszerekhez hozzáadni. Ilyen oldatok készen is előfordulnak a kereskedésben folyós szikativ, szikativkivonat és hasonló elnevezések alatt. Ami azon mennyiséget illeti, melyet a kőtőszerekhez hozzáadunk, úgy az természetesen tetszőlegesen kicsinek vehető, de akkor a hatás is megfelelően csekéty. Igen jó eredményeket érünk el 30—50%-nyi mennyiség hozzáadásával. De lehet a kötőszer és hozzáadások megválasztása szerint följebb is menni. A határ azáltal adódik meg, hogy a kötőszernek a hozzáadott gyantaszerű anyagokat még föl kell oldania és az oldatnak még előnyösen kell a töltőanyagokkal nedves, laza porrá földolgozhatónak lennie. Ez az eset még fenáll akkor, ha a keverék hideg állapotban már sűrűnfolyós ugyan, melegítés útján azonban még eléggé hígfolyóssá tehető, hogy a töltőanyagokkal való keverés lehetővé váljék. A helyes keverési arányt minden hozzáadandó gyantaszerű anyagra és minden kötőszerre kísérlet útján kell megállapítaui. Az eljárás további menetére a 33847. sz. törzsszabadalom leírása mérvadó épen úgy, mint ahogy valamennyi ezen törzsszabadalomban közelebbről leírt töltőanyag és kötőszer a jelen eljárás számára is tekintetbe jön. Például föloldunk valamely gyantából vagy rezinátból 50°/0 -ot lenolajban, ezen elegy 17%-jával megnedvesítünk egy olyan port, mely 3 rész őrölt kvarchomokból és 2 rész őrölt anyagból áll, a nedves, laza port 120—130° C.-nál merevítjük, formadarabokká sajtoljuk és ezeket 150—180° C.-nál keményítjük úgy,'mint a 33847. sztörzsszabalomban meg van adva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 33847. sz. törzsszabadalomban védett műköveknek poralakú töltőanyagokból, olajokból, zsírokból és más effélékből
