39470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kénsav koncentrálására

2 -nek a (B) kazán fölső részéhez. Az (E) tüzelés fölött a (G) légvezető csövek van­nak elrendezve, melyekből a meleg levegő a gyűiűalakú (H) elosztótérbe jut, mely a (B2) kőfödél segélyével lezárt kazán fölső i észét övezi. Ezen (H) térből nagyobb számú (J) elosztó cső vezet a (B) kazánban lévő sav fölszinéhez. Ezen (J) csövek saválló műkőből vannak készítve. A koncentrálást túlnyomólag az ily módon előidézett meleg légáramok eszközlik. A folyadék fölszinéről elpárolgó gőzök, melyek hig savat és vízgőzt tartalmaznak, a (B2) födélén átmenő (K) cső segélyével vezettetnek az (L) toronyba, melynek csak feneke látszik a rajzban. Ezen gőzök a to­ronyban a hig isav előmelegítésére szol­gálnak, mely hig sav az (M) edényből az (N) csövön át folyik a (B) kazánba. A (B) kazán fölső részén a készülék lé­nyeges alkatrészét képező saválló (0) be­tétedény van pl. saválló drótok segélyével, a (J) csövekre fölfüggesztve, melyeken át a meleg légáram vezettetik a sav fölül e­tére. A kazán (C) fenekét a (P) edény övezi, mely keringő hűtővízzel van megtöltve úgy, hogy a (C) fenék állandóan hűttetik. A (C) fenéken a (Q) leeresztőcsap van elren­dezve, melyen keresztül az edényben össze­gyűlő iszap az (R) gyűjtőedénybe vezette­tik. Az eljárás végrehajtásánál a (B) edényt először erős savval töltjük meg és az (F) huzamok segélyével fűtjük, amidőn a kürtő a meleg levegőt a (H) elosztótérből a (J) és (K) csöveken keresztül szívja. Egyide­jűleg hűtjük a (C) feneket. Amint a sav fölül forr, vagy folytonosan, avagy pedig szakaszosan kamrasavat, ill. hig hulladék­savat, mely a távozó gázok és gőzök által esetleg elő is melegíthető, vezetünk az(0) betétedénybe és pedig az (M) edényből az (N) cső segélyével. Ezen, a betétedénybe beömlő sav a (C) edényből a megfelelő tér­fogatú koncentrált savat szorítja ki, mely a (D) kiömlő csövön át folyik le. A kazán fölső részének fűtését és a fenék hűtését folytatjuk mindaddig, míg a koncentrálást elértük, mire az eljárás folytonossá válik. Az (0) betétedény megakadályozza, hogy a hig sav a (B) kazán öntöttvasfalaival érintkezésbe jöjjön és mivel alul f orrás nem történik, a hig sav nem keveredik a már koncentrált savval. Eddig megkisérlették öntöttvaskazánokba betétedények alkalma­zását, melyek az alulról fűtött kazánfené­ken állottak, azonban ezen elrendezés azon hátránnyal bírt, hogy a fűtés folytán a betétedény fölemelkedett és ugrált, ami a találmány tárgyánál teljesen ki van zárva. A képződő iszap, ferriszulfát stb. a kazán meredek falain a (C) fenékre hull, ahol a fenék hűtése folytán lágy és könnyen folyó marad úgy, hogy a már említett leeresztő csapon át könnyen lebocsátható. Mivel a sav hűtése a készülék fenekén történik, a (B) koncentrálóedényt a (C) fe­nékrésszel két, karimák segélyével össze­kötött darabból állíthatjuk elő úgy, hogy ha a fölső rész használhatatlanná válik, könnyen kicserélhető, míg a (C) fenékrészt állandóan használhatjuk. A találmány tárgyát képező eljárás az öntöttvasedényekben történő ismert kon­centráló eljárásokkal szemben a következő előnyökkel bír: 1. Magas koncentráció fok elérése, mivel úgy a betét, mint a fenékhűtés a hig, fris­sen befolyó savnak a már koncentrált sav­val való keveredését megakadályozza. 2. A fenékhűtés által az iszap higfolyós marad és üzemmegszakítás nélkül lecsapol­ható, miáltal az üzem tényleg folytonossá válik. 3. Az alsó kazánrészek hűtése karimás kötések alkalmazását, tehát a kazánnak két részből való készítését teszi lehetővé, me­lyek közül csupán a fölsőt kell időnként kicserélni. 4. Tüzelőanyagmegtakarítás, mivel csu­pán a koncetrálandó savat kell hevíteni és mivel kéregképződések a fűtőfölületeken ki vannak zárva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kénsavnak betéttel ellátott ön­töttvasedényekben való koncetrálására, melynél a koncentrálandó sav a betétbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom