39430. lajstromszámú szabadalom • Csapódó vagy kettős gyújtó

— 2 — erő, első sorban rúgó csakis az előzetesen megállapított idő elteltével jöjjön működésbe és indítsa a gyújtást végző tagokat is ismert módon működésnek. Lehetne erre a célra kalapács vagy ütőszög módjára ható ütőt is alkalmazni, melyet a lövedék becsapódásánál tömegnyomatékok hatása alatt előre csúszó vagy más mozgásnak indított gyújtórész működtet és mely a csappantyút az erre gyakorolt ütés által lobbantja föl, mi természetesen a gyújtást annyival késlelteti, amennyi idő szükséges ahhoz, hogy a nyugvóütő mozgásnak induljon, a késleltetés ezenkívül amaz úttól is függ, melyet az egyes gyujtórészeknek meg kell tenniök. Eme késleltetés csakis a másodperc tört részével egyenlő, ez alatt pedig a lövedék a céltárgyba némileg behatol és csakis ezután robban föl. A csatolt rajzon példaképen, anélkül azonban, hogy az összes lehetséges alakokat fölsoroltam volna, a találmány tárgyának néhány foganatosítás' alakját tüntettem föl, a rajz egyszerűsítése céljából a gyújtónak majdnem minden más alkotórésze elmaradt. Megjegyzem még, hogy a megrajzolt foganatosítási alakokat megfelelően módosítva más gyújtóba is be lehet szerelni. Az 1. ábrán hosszú (a) és rövid (b) gyujtótűvel bíró gyújtó látható, melyek egy forgatható vagy másként beállítható részben (itt a (c) tűtartóban) vagy ezzel szemben akként vannak elrendezve, hogy a viszonyoknak megfelelően az egyik vagy másik tűt lehessen a (d) csappantyúval szemben beállítani. Mikor a hosszú (a) tű áll a (d) csappantyúval szemben, a lövedék becsapódásánál a (d) csappantyú és az (a) gyújtótű között levő kis távolság miatt a gyújtás pillanatnyilag történik, ellenben mikor a rövid (b) tű áll a (d) csappantyúval szemben, a (d) csappantyú és a (b) tű között a távolság nagyobb, tehát a nagyobb távolság, továbbá a megfelelően növekvő súrlódási és légellenállások miatt bizonyos idő telik el a lövedéknek a céltárgyba való becsapódása és fölrobbanása között. A késleltetett gyújtást végző gyűjtőmű némileg tompább is lehet, mi a csappantyú lassabb meggyúlladását van hivatva biztosítani. Ha a céltárgyat késleltető gyújtóval lövetjük, a lövedék végsebessége a lövedéknek a céltárgyba való behatolása közben annyira csökken, hogy a tömeg nyomatékának hatása alatt előremozgó gyújtást végző rész energiája minden esetben elégséges a föllépő ellenállások legyőzésére a csappantyú meggyújtására. A 2. ábrán a gyújtó fölülnézete látható a (0) és (1) jelekkel. Magától érthető, hogy két különböző hoszszúságú tű helyett egyetlen tűt lehet alkalmazni és ezt vagy a csappantyút a gyújtó hosszirányában eltolhatóan ágyazni, mikor a két részt egy csavarorsó forgatásával egymástól megfelelő távolságban állíthatjuk be, hogy a gyújtás pillanatnyilag vagy késleltetve történhessék. A 3. ábrán oly gyújtó látható, melynél a lövedék becsapódása után előre repülő (e) ütő előremozgását az lassítja, hogy az ütő meredek menetű (f) csavarorsón van vezetve és a csavarmenetek alakja miatt hosszabb útat tesz meg, mint egyébként, míg a (g) csappantyút a (h) tű érné és meggyújtaná. Az (f) csavar beállításának megfelelően az (e) ütő az (f) csavaron akként tolódik el, hogy lövedék becsapódása után hosszabb vagy rövidebb útat tesz meg és a gyújtás később vagy előbb megy végbe. A 4. ábrán a föntebb leírt berendezés oly foganatosítási alakja, melynél az (i) ütő — ha azt a (k) beállítódarab a késletett gyújtás céljából szabaddá tette — a lövésnél visszafelé mozog és ugyanazt a helyzetet foglalja el, mint a 3. ábrán az (e) ütő. Mig az (i) tű az egyes részek megrajzolt helyzeténél a lövedék becsapódásánál az (1) csappantyújával közvetlenül az (m) tűbe ütközik és meggyulad, késleltetett gyújtásnál előbb azt az utat kénytelen megtenni, melyen a kilövésnél hátrafelé mozgott, hogy a 3. ábrán látható hátsó állásából ismét a mellsőbe jusson. A (k) állítódarab a gyújtófejen át az (i) ütőnek elől részben zárt hornyába nyúlik és befogódzó végén az ismert módon félig el van vágva. A (k) állítódarab forgásánál vége az (i) ütőből kicsapolódik