39420. lajstromszámú szabadalom • Összegező gép

- 7 -Ha a helyesbítőbillentyű lenyomása folytán a (169) tengely a fönt említett módon for­gásba hozatik, akkor a (195) excentert ma­gával viszi és ez (196) föliiletóvel a (1S8) rúd (197) peckére nyomást gyakorol úgy, hogy a rúd átfektettetik és ezáltal a (201) kar, úgy mozog, hogy a (202) fésű a (70) helyértékbillentyűt és a (76) számbillentyűt lenyomás ellen rögzíti. A helyesbítőbillentyű vissza menetelénél azonban az excenter a (167) és (168) karok (10. ábra) közötti hasí­tékösszeköttetés folyton normális helyzetébe nem tér vissza és ennek következtében a helyérték és számbillentyűk elreteszelve maradnak. Csak akkor, ha a kéziemeltyüt átfektetjük, fog a (207) tengely úgy mozgat­tatni, hogy a (204) hasíték vége e (203) pecekkel érintkezésbe jut és mostmár a (195) excentert visszavezeti. Ezáltal azután a helyérték és a számbillentyűk fölszaba­dulnak. A (210) összegezőbillentyű a (211) össze­gezőbillentyűemeltyűn ül (1., 4. és 8. ábra), amily (212)-nél a (66) oldalkeretre van ágyazva. A (211) emeltyű a könyökalakú (21.3) hasítékkal van ellátva, amelybe a (214) pecek nyúlik, amely a (129) tengelyen lazán elrendezett (215) fogasszektoron ül. A (215) fogasszektor a (216) fogaskerékkel kapcso­lódik, amely az összegezőkerekek (119) ten­gelyén szilárdan van megerősítve. Az össze­gezőbillentyű lenyomása folytán tehát a (119) tengely forgásba hozatik és ez a rajta ülő (121) fésű segélyével (16. ábra) az össze­gező kereken összegezett összeget a szám­kerekekre viszi át. Hogy a (121) fésűt a (118) összegezőkereket (120) fogainak pá­lyájába hozhassuk, az összegezőbillentyű­emeltyűn a (217) nyúlvány van kiképezve (8. ábra), mely az összegezőbillentyű lenyo­másánál a (121) fésűt hosszirányban eltolja úgy, hogy fogai a (120) fogak pályájába jutnak. Hogy az összegezőbillentyű lenyomásánál az összegezőkerekeket a (114) kerekekkel kapcsolatba hozhassuk, az összegezőbillentyű emeltyűjén a (218) lemez van megerősítve, mely a 28. ábrában külön van föltüntetve, míg az összegezőbillentyűvel való kapcso­lata a 8. ábrában látható. Ezen lemez fölső végén a (219) kimetszéssel van ellátva, melynek alsó vége a (220) lejtőben folyta­tódik, ezen kimetszésbe a (221) pecek nyú­lik, amely a (222) karnak a (223) emeltyűvel való összeköttetésére szolgál. A (222) kai­lazán ül a már .többször említett (109) ten­gelyen. A (223) emeltyű fölső vége a (224) hossz­nyílással van ellátva, amelyen az összegező­kerekek (119) tengelyének vége megy ke­resztül. Ha mármost az összegezőbillentyűt lenyomjuk, akkor a (220) lejtő révén a (221) pecek közvetítése mellett a (223) emeltyű előre ós lefelé vezettetik, miáltal az össze­gezőkerekek az üres kerekekkel kapcsolatba hozatnak. A (219) kimetszés alakja folytán ez előbb történik, mielőtt még a (215) szek­tor mozgásba hozatnék és az összegezőke­rekeket működtethetné. A (219) kimetszés fölső vége a (225) pecekkel juthat össze­köttetésbe, mely pecek a (115) tengely vé­gén lazán ülő (226) karra van erősítve. A (226) kar másik vége a hasított (227) rúd­dal van összekötve, melynek fölső vége a föntemlített (140) emeltyű mellső vége fölé mozoghat úgy, hogy ezen emeltyű és a vele összeköttetésben álló (136) rúd a helyes helyzetbe jut, ha az összeget föl kell venni. A (226) emeltyű továbbá a (228) emeltyűvel van összekötve, amely a szán kioldására szolgál, ha az összegezőbillentyűt lenyomjuk. Minthogy az ezen célra szük­séges szerkezeti részek nem újak, azok is­mertetése nem szükséges. Hogy az összegezőbillentyű teljes moz­gását elvégezze, a (109) tengelyre a (229) fogas rúd van lazán elrendezve (9. ábra), melynek fogai a (230) pecekkel juthatnak kapcsolatba (8. ábra). Ezen pecek az össze­gezőbillentyű belső oldalán van megerő­sítve. A fogasrúd fölső végébe a (123) horog kapaszkodkatik, mely a fogasrudat és a. (230) pecket kapcsolaton kívül tartja. Ha az összegezőbillentyűemeltyűt megfelelő teljes darabbal lenyomtuk, akkor a (230) pecek a fogasrúd (232) toldatával jut érintkezésbe és a fogasrudat visszanyomja úgy, hogy azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom