39420. lajstromszámú szabadalom • Összegező gép

— 1 2 -fogasszektor lengőmozgásba jut, amely a (280) fogaskerék forgását idézi elő. Ezáltal a (95) közbenső kerekek, valamint a (101) számkerekek a fent ismertetett módon normális nullaállásba visszakerülnek és a beállított szám az összegezőkerekekre vitetik át. (41. ábra.) Ha összegezni akarunk, akkor a (210) összegezőbillentyűt (1., 4. és 8. ábra) lenyomjuk, miáltal a (211) billentyűemeltyű forgási pontja körül kileng. Ezen mozgás első szakasza alatt a (217) nyúlvány az összegezőkerekek (119) tengelyének (121) fésűjét a (120) fogak pályájába hozza. A billentyű továbbmozgásánál a (213) hasíték fölső éle (8. ábra) a (214) pecekbe ütközik és a (215) fogasszektor segélyével az összegezőkerekek (119) tengelyét forgómozgásba hozza, mely mozgást a fésű az összes összegezőkerekekre, melyek nincsenek nulla állásban, mindig átviszi, amíg ezen kerekek nem jutnak szintén nullaállásba. Az összegezőkerekek forgása az üres (114) kerék és közbenső (95) kerekek révén a (101) számkerekre vitetik át. (42. ábra). Az összegezőbillentyű mozgása a (218) lemez és (247) kar közvetítése útján (99) tengely forgását idézi elő. A (99) tengely a (96) helyértékzárókilincsét hordja, melyek ily módon a (74) szán pályájába jutnak, míg a (100) kilincs fölső vége a számtárcsák (101) fogaskerékinek fogaival jut kapcsolatba. Ha az összeg nyomtatása után az összes alkatrészeket a nullaállásba kívánjuk hozni, akkor ismét meghúzzuk a kéziemeltyűt, miáltal a kívánt helj'zetet elérjük. Ha azonban az összeget ismét az összegezőkerekekre vissza akarjuk vinni, akkor a (146) részöszszegbillentyűt nyomjuk le, miáltal a (136) rúd normális helyzetébe vissza esik (19. ábra) és ennek folytán a (137) pecket a (133) görbület (130) keret közzé tolja úgy, hogy a keretet lenyomja és az összegezőkerekek az üres kerekekkel kapcsolatban maradnak. Ha már mosta nyomtatókerekeket a nullaállásba visszaforgatjuk, akkor az összeg ismét az ösízegezőkerekekre vitetik át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Összegezőgép, amelynél az összegezőkészülék billentyűk lenyomása útján működtetett nyomtatókészülékkel van összekötve és melynél a lenyomott számbillentyű külön készülék beállítása útján a kívánt helyértéknek megfelelő nyomtatókerékre hat, jellemezve azáltal, hogy a nyomtatókészüléket működésbe hozhatjuk, akkor, amikor az összegezőkészülékkel nem áll kapcsolatban. 2. Az 1. igényben védett összegezőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a nyomtatókészülék nullaállásba visszavezethető azalatt, amíg az összegezőkészülékkel nem áll kapcsolatban. 3. Az 1. és 2. igényben védett összegezőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a nyomtatókészüléket akkor is visszavezethetjük nullaállásba, ha az összegezőkészülékkel kapcsolatban áll. 4. Az 1. igényben védett összegezőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az összegezőkészülék a nyomtatókészülékkel kapcsolatba hozható, oly célból, hogy az összegezőkészüléken (pl. összegezőkerekeken) összegezett összeget a nyomtatókészülékre vihessük át. 5. Az 1. igényben védett gép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a nyomtatókészülék (uyomtatókerekek) visszavezetése a nullaállásba külön helyesbítőbillentyű lenyomása útján történik azalatt, amíg a nyomtatókerekek az összegezőkerekekkel kapcsolatban nem állanak, ellenben kéziemeltyű átállítása útján hozatnak a nullaállásba vissza, ha az összegezőkerekekkel vannak kapcsolva. 6. Az 1. igényben védett gép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szánnyomtatókerekekkel közbenső kerekek kapcsolódnak, melyekkel tengelyirányban eltolható, a számbillentyűk útján működtetett kerék jut kapcsolatba és melyekkel az összegezőkerekek szintén kapcsolatba hozhatók. 7. Az 1. és 5. igényben védett összegezőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a nyomtatókészülék vissza-