39351. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűs szelep
Megjelent ÍÍM)331?. évi augusztus hó 3-án. MAGY. szabadalmi SZABADALMI LEIRAS 39351. szám. xxi/d. OSZTÁLY. Gyűrűs szelep. schoene kurt okleveles mérnök chemnitzben. A szabadalom bejelentésének napja 1906 november hó 19-ike. Szivattyúk szelepeit ez idő szerint a szelep nagyságára való tekintet nélkül a legtöbb esetben egyetlen koncentrikusan elrendezett és a szelepet egyoldalúan lenyomó csavarrugóval szokták terhelni. Eme szerkesztési módnak sokféle hátránya van. Hogy a szelep párhuzamos mozgását biztosítsuk, a szelepen magas vezetőhtivelyt kell alkalmazni ós a rúgó által kifejtett erőt a vezetőhüvelytől kiinduló bordák segélyével kell a szelepgyűrűre átvinni, minek következtében a szelep súlya helyes működésének kárára tetemesen növekedik. A szelep működési módját továbbá még az is rontja, hogy a szelep egyoldalú terhelése következtében a szelep és vezetéke között súrlódás lép föl. Minthogy már most szivattyúknál, különösen nagy fordulatszámmal dolgozó szivattyúknál igen fontos a szelepeknek oly módon való szerkesztése, hogy a mozgó tömegek és a mozgás ellenállások lehetőleg csekélyek legyenek, a találmány szerint oly csavarrúgók megtartásával, melyek meneteinek alakja a szelepgyűrűk átmérőjének megfelelően van megválasztva, a rúgók, tehát a szelep terhelési pontjának számát is megszaporítjuk. Ha az alkalmazott rúgók száma legalább j,rom, a szelep teljesen egyenletesen szorul fészkére. Eme rúgók egyik végét a szelepház megfelelően megválasztott fix pontjaihoz kapcsoljuk, másik végükkel pedig a rúgók szabadon, tehát merev kapcsolások alkalmazása nélkül a szelepgyűrűre fekszenek úgy, hogy a szelep a rúgók alatt ülésén foroghat. Annak, hogy a rúgó meneteinek átmérője a szelepgyűrűvel egyenlő, az az előnye, hogy mikor a folyadék a szelepnyíláson átáramlik, azt mozgásában a rúgók sem nem gátolják, sem mozgásirányából ki nem térítik, ezenkívül a rugókat tetszőleges hosszúra is méretezhetjük, tehát behajlásukat nagyon csökkenthetjük. Találmányom tárgyának egy foganatosítási alakja a csatolt rajzon látható, hol a rúgók meneteit nem teljesen, hanem csak részeiben ábrázoltuk. Eme rajzon az 1. ábra a szelep függélyes metszete, a 2. ábra a fix támaszték fölülnézete, a 3. ábra az alkalmazott egyik rúgó oldalnézete, a 4. ábra a rúgó fölülnézete. (a) a szeleptest, melynek az adott esetben két gyűrűalakú (b) és (c) hasítéka van, mely hasítékokat a (d) és (e) gyűrűk födik le. Az (a) szelep testtel az (f) csavarorsó útján egy rácsszerű (g) és (h) tartó van összekötve, mely az (i) és (k) terhelőrúgók meg-