39323. lajstromszámú szabadalom • Újítások tollszárak földolgozására szolgáló eljáráson és gépeken

— 9 működési módját az egyes részletek ismer­tetésével kapcsolatban tüzetesen előadtuk, tuk, nem marad egyéb hátra, mint az új mechanikai műveleteknek és az ezek által biztosított eredményeknek rövid fölsoro­lása. Első sorban rá kell mutatnunk azon körülményre, hogy attól az időponttól kezdve, amikor a tollszárak hosszukban először kettéhasíttatnak, valamennyi toll­szárnak két félszelvénye külön tisztítókon és vezetékeken halad a külön rostosító és tekercselő szerkezetek felé. Az utóbbiak a tárgyalt foganatosítási alaknál a gép ke­retének egymással átellenes két végén van­nak ugyan elrendezve, azonban ez csakis a hajtószerkezetek elrendezésének egyszerű­sége és gazdaságossága szempontjából tör­tént, mivel könnyen belátható, hogy az egymástól elkülönített rostosító és teker­cselő szerkezeteknek miként való elhelyezése nem lényeges, hanem csakis az, hogy a tollszárak különböző részeinek, illetőleg szelvényeinek kezelésére ilyen egymástól elkülönített szerkeizetek vannak alkal­mazva. Mint már a jelen leírásnak első részé­ben is érintettük, ha a tollszárakat alsó és fölső oldaluk között hasítjuk szét hosz­szában és mint az alsó, mint a fölső oldal szelvényeit külön-külön vezetjük a rosto­sító és tekercselő szerkezetekhez: két kü­lönböző terméket kapunk, melyek a toll­szárak alsó és fölső oldala között lévő jel­lemző keménységi és merevségi különbö­zetet szintén megtartják, mely körülmény nevezetesen előnyt jelent a találmány tár­gyát képező gépre nézve. A tollszárak a hasogató késtárcsák fölött adagoltatnak a gépbe és a belső fölületüket megtisztogató késtárcsák mellett lényegileg kettős soro­zatban, egyik a másik fölött fekve, ve­zettetnek el, mimellett a két tollszárszel­vény közül az alul fekvőnek mellső vége a fölsőnek mellső végét néhány cm.-rel megelőzi és a megtisztított szelvények egy­más mellett maradnak a kúpos (30) és (36) vezetékeken való áthaladásuknak egész ideje alatt, mely utóbbiaknak fölső oldal­fala lefelé van hajlítva, a tollszárszelvé­nyek haladási irányának megfelelően. A ve­zetéknek ez a módja és a tollszár szelvé­nyeknek a rostosító szerkezetekig meg­tett útjuk alatt történő kezelése biztosítja azt, hogy a rostanyagnak nyalábjai a leg­nagyobb rendben vezettetnek el a gépnek két végénél lévő tekercselő készülékekhez. A rostosító szerkezetnél alkalmazott alá­tétlemezeknek új alakja és szerkezete is fontossággal bír, amennyiben az alátétle­| mezek nemcsak késtárcsák rögzítésénekés tisztogatásának föladatát végzik, hanem azonkívül még a rostozott anyagot vezs­' tik, elosztják és a nyalábokat a megfelelő tekercselő szerkezethez is továbbítják. Azon körülmény, hogy egy-egy csoport­nak összes tekercselő szerkezetei egyenlő szögsebességgel bíró és egymásba kapcso­lódó fogaskerekek segélyével hajtatnak, melyek közül a főtengely csak egyet for­gat és a többinek forgását ez idézi elő, biztosítja azt, hogy a tekercselők műkö­dése kiválóan egyenletes. Szintúgy a csé­vék tengelyének a leírt és a rajzokon be­mutatott módon történő hajtása rainden zökkenést megakadályoz és biztosítja azt, hogy a termék fölgombolyítása ugyanolyan sebességgel megy végbe, mint annak a gép­ből való kikerülése. Könnyen belátható, hogy a leírt gépnek összes részletein, valamint ezeknek egy­máshoz való sorrendjén vagy elrendezésén a szakértő változtatásokat könnyen eszkö­zölhet, anélkül, hogy azzal a találmány lé­nyegétől eltérne. Következőleg, a talál­mány nem szorítkozik a gépnek leírt és a rajzokon bemutatott foganatosítási alak­jára, hanem kiterjed arra az egész körre, melynek határát az alanti igénypontok szab­ják'meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javított eljárás tollszárak földolgozá­sára, melynél a tollszárakat ketté ha­sítjuk, azután mindkét felét a lélektől megtisztítjuk, rostosítjuk és burkoló anyaggal körültekercselve, folytonos toll­csontszállá alakítjuk át, jellemezve az­által, hogy a kettéhasított tollszárak­nak hátsó és mellső felelt külön-külön

Next

/
Oldalképek
Tartalom