39313. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet varrott boholyszalagok elállítására

jük keresztül (5. ábra) és szabad végeiket a (37) fonálfogókba csíptetjük úgy, hogy a fonál a fonálfogófej kerületének részéhez fekszik (6. ábra). A fonálfogók forgathatóan vannak ágyazva és tekercsrugók által szoríttatnak a 6. ábrában rajzolt nyilák irányában úgy, hogy a fonál feszültségét állandóan megtartják. A (39) tengelyre ágyazott szögemelőnek (35) fülét a (40) rúgó állandóan a (37) fonálfogó fejéhez szorítja. A (6) bakokról (3., 4., 5. és 6. ábra) a (41) tartóvasak nyúlnak föl a (42) lemezhez, melyen a függélyes (43) csap van megerősítve. Erre az alul karimákkal ellátott (44) csövek vannak egymás fölé tolva, melyek mindegyike a csöveken alkalmazott hasadékokon keresztül kinyúló két-két (45) pecekkel van ellátva. A (44) csövek ezen (45) pecekeire a rajzon nem ábrázolt rugók működnek, melyek minden egyes csövet a (48) es (49) bakoknak (47) lapjára támaszkodó (46) mintakarton fe'é szoríttatnak (3. és 4. ábra) úgy, hogy minden cső külön rúgóhatás alatt áll. A csöveknek a (45) peckek fölött elrendezett másik hasadékán a (48) és (49) bakokban vezetett (50) kereszttartó nyúlik keresztül, melyet az (51) forgattyútengelyhez kapcsolt (52) és (53) hajtórudak mozgatnak föl és alá. Az (54) csapágyszékekben ágyazott (51)forgattyútsngely (55)-nél az (a) asztal alatt elhelyezett hajtóműtől lánc segélyével hajtatik. A (44) csöveken keresztül még a (48) és (49) bakokban vezetett (56) tengely van dugva, melyre a csöveken kívül az (57) csigák vannak erősítve. A (46) mintakarton a (47) lap es az érdes kerületű (57) csigák között van vezetve és az (56) tengelyen elrendezett, az (51) forgattyús tengely által működtetett, az ábrán föl nem tüntetett, kilincsmű segélyével mozgattatik tova. A fonalak váltása a következő módon történik: Mikor az (50) kereszttartót az (51) forgattyútengely legmélyebb állásába nyomta le, akkor a fölül egy-egy szögben végződő és egymáson való könnyebb csúszás céljából, hosszirányukban két-két munkaléccel ellátott (44) csövek fölső szögeikkel mind elállnak a (46) /mintakartontól úgy, hogy ez egy osztással továbbiktatható. Az (50) kereszttartó fölfelé mozgásánál a csövet a (45) peckeken támadó rugók a (46) kartonra szorítják. Ha most valamely csőnek a szöge a mintakartonban lyukra talál, úgy rúgója azt a kartonon keresztültolja. Ezáltal azon (36) szögemelő, mely zsinór segélyével épen az illető cső karimájával áll összeköttetésben, (39) tengelye körül elfordíttatik úgy, hogy ezen szögemelő fülén átvezetett fonál a (35 58 34) helyzetbe jut (5. ábra). A fonál ezzel oly állásba kelült, hogy az (f) tárcsának (s) fonálfogója a (35) és (58) között kifeszített részét megragadja és a már ismertetett módon fölrakja a (p pl) tárcsapárra. Az egyik fonál megragadása, fölrakása és elengedése után az (50) kereszttartó újra a legmélyebb helyzetükbe hozza az összes csöveket, imiimellett a (36) szögemelő a (40) rúgó hatása alatt szintén régi helyzetét foglalhatja el. A folyamát most ismétlcdik, amikor is vagy ugyanazon könyökemelő nyújtja oda az ugyanazon színű fonalat, vagy pedig egy más színű fonál iktatta tik be. A leírásból kitűnik az is, hogy több (p pl) tárcsapár radiális elrendezése esetén valamely szín könyökemeltyűi az öszr szes fölrakótárcsapárnál egyidejűleg kapcsolhatók be. A fölrakott fonalaknak a tárcsa forgása és a vairás közben való lecsúszását a (26) csapágyhoz (60)-tól folytatólag megerősített (59) biztosító kengyel gátolja meg. Az (59) kengyel alsó éle (61)-től kezdve, a tárcsapár forgási irányában késéi gyanánt van kiképezve, mely a fölrakott ts azután kiiktatott fonalat levágja. A fonál szabad vége ekkor már a fonálfeszítőre van erősítve és gondoskodnunk kell arról, hogy a fonálnak a késhez való érkezése előtt az új szabad végnek megfelelő fonálrész újra befeszíttessék a fonálfeszítőbe. A gép működésének jobb áttekinthetése