39245. lajstromszámú szabadalom • Mozgó duzzasztó gát forgó hajózsilipekkel
nek, miután a pilléreket a legmagasabb , vízszin fölé nagy magasságra kell építeni, j A forgó zsilipes hajókból készült mozgó gátnál ez nem fordul elő. Az itt jelzett pilléreknek a tartály normális vízmagassága fölé legföljebb 2.50 cm.-rel kellnyúlniok és amellett elegendő, ha a. hajók a duzzasztott vízszinnél 50 cm.-nél magasabbak. A pillérek, melyek üregesek és 1 m. szélesek lehetnek, nem gátolják a víz bfolyását, mely nagy árvizek esetén fölöttük is folyhat. Távolságuk úszó testek átbocsátására elegendő. Azonkívül ezen pillérek valamelyike két erős tartóból is készülhetne, melyek a meder fenekére volnának fektethetők, különösen nagy jégzajlás esetén. A pillérek köze elég nagy ahhoz, hogy a tartókat lefektessük anélkül, hogy azokat egymásra kellene fektetni, mint az a közönséges gátaknál nem miniden veszély nélkül történik. A rajzban fölvett esetben a fenék oly szélességben van kifalazva, hogy benne a láncok csigáit tartó testek és a pillérek lehorgonyozhatok legyenek. Ezen mederrészt kőhányás előzi meg és követi, melynek fölülete a falazott meder fölszinében fekszik. A mederben a pillérek közti részt nem kell oly szilárdan készíteni, mint a pillérek és csigatartók alapozását, mert a küszöb csak minimális lökéseknek van kitéve. Ezen küszöb alatt egy falazott keresztgerenda lehet, mely a pillérek hoszszanti alapjait összeköti. Ezen alapfalak köze betonnal tölthető ki, ami gazdaságosabb, mint a falazat. Hegyvidéki vagy ipari duzzasztóknál a pillérek közelebb tehetők s a hajózsilipek rövidebbek lehetnek, mint a hajócsatornáknál. Hasonló elrendezés alkalmazható a folyók mellékágának elzárására, vagy a folyó sodrának elterelésére szolgáló ferde zárógátaknál is (6. ábra). Ezen esetben nem lesz szükség alapozásra és az (e e2, e3) stb. hajózsilipek, melyek a (v) szigetfő felé irányuló vagy az (x xl) görbe folytatásában fekvő ferde vonalban vannak elhelyezve, mindig úgy fognak lebegni, . hogy áteresszék a folyó fenekén görgetett j hordalékot, mely az (y) mellékágon levezettetik s lejebb a domború part mentén lerakódik. A pillérek, melyekre a hajózsilipek középen vagy két végükön támaszkodnak, egyszerű (z zl z2) stb. cölöpjármokból állhatnak, amennyiben a víznyomás sokkal csekélyebb a ferde, mint a keresztgátaknál. A hajózsilipek merülése, mint föntebb elmondatott, tetszőleges vízmennyiség bebocsátásával szabályozható. Ha ezen vízterhelést csökkenteni s a hajók alatt átfolyó vízréteg vastagságát növelni akarjuk, akkor szivattyúra lesz szükség, mert a vízszinkülönbség a ferde gát mentén csekély ahhoz, hogy a víz az alsó zsilipek megnyitásával magától teljesen kifolyjék. Fönti elrendezés csak példakép van említve; az alak, a méretek és részletek esetenként változhatnak, a találmány elvi változtatása nélkül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mozgó duzzasztógát folyók csatornázására és a vízi erő kihasználására, jellemezve lapos, szekrényalakú, zárt hajók által, melyek középső részükön vagy végükön, pillérekre erősített csuklókra vannak forgathatóan s amellett fölemelhetően és lesülyeszthetően ágyazva oly célból, hogy a vízfolyásra keresztben vagy ferde irányban állítva, zárógátat alkossanak, a vízfolyással párhuzamosan állítva, szabad átfolyást engedjenek s a vízfolyással szembenéző oldalukon alkalmazott zsilipeken keresztül vízzel megtöltve, vagy a másik oldalukon alkalmazott zsilipeken keresztül kiürítve, a záráshoz és nyitáshoz szükséges sülyedő és emelkedő mozgást végezhessék. 2. Az 1. igénypontban védett duzzasztó gátnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a hajók és a velük érintkező pillérek közé görgők vannak helyezve, melyek a hajók sülyedése és emelkedése alkalmával a pillérek és hajók közötti súrlódást csökkentik, míg