39231. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lábbeliek előállítására

— 2 -talpa a talp külső fölülete mentén mozogjon. A gép segélyével két vagy többsoros varrat útján az összes a 3a. ábrán látható részeket, tehát a (3) segédtalpat, az (1) fölső bőr szélét és az (5) béléstalpat összetűzzük. Ez utóbbi széle — úgy mint a közönséges szegélyezett munkánál — a fölsőbőr szélén túl ér. A varratokat (9) jelzi. Most már a (7) hasítékot zárjuk valamely alkalmas módon. Ezt az 5. ábra szerint szűcsvarrattal, az 5a. ábra szerint egy vékony (10) bőrcsík fölragasztásával végezzük. Az 5b. ábrán a ferdén vezetett hasítéknak (3b ábra) tűző öltésekkel történő elzárása látható, míg az 5c. ábra szerint a hasíték elzárását egy, az egész talpat födő. vékony bőr eszközli. Ezen az így előállított cipőn most már a tulajdonképeni (12) talpat (6. ábra) erősítjük meg. melyet szélén — ug}?

ancsak közönséges tűzőgép segélyével — az (5) béléstalp szélével varrunk össze. A varrógép munkaasztalán egy (13) ütköző van alkalmazva (7. ábra,) mely a talp szélének vezetésére szolgál. A cipőt ezenközben — úgy, mint a legtöbb eddig leírt műveletnél — talpával fölfelé fordítva tartjuk. A cipő belsejében még semmiféle merevítés nincs alkalmazva úgy, hogy kezelése a gépen és munka közben igen könnyű. A (14) szegély varrat létesítésére szolgáló (14) lyukak úgy az (5) béléstalpon, mint a (12) talpon már előzetesen megfelelő módon ki lehetnek vágva úgy, hogy a varrást esetleg kézimunkával is végezhetjük. A (12) talpak a kereskedelemben készen kaphatók. A talp fölvarrása után (18. ábra) a szükséges belső részeket helyezzük el a cipőben. A cipő fölső részének (15) bélése a bokánál és a cipő orrán fölerősítve nincs. Először is az orr süvegét (11. ábra) helyezzük el, amennyiben azt a bélés alá toljuk. Ugyanígy helyezzük el a (17) kérget (10. ábra), azután a (18) facsavarok segélyével a (19) sarkat (9. ábra) erősítjük föl. A csavarok a kérgen is átmennek úgy, hogy ezt a kellő helyzetben rögzítik. A most már teljesen kész cipőt még a (20) talpbéléssel is ellátjuk. Nehezebb lábbelieknél, mint pl. katonacsizmáknál (12—16. ábra) ez a talp nem eléggé tartós. A (12) talp szélén ezért a varraton kívül még egy külső (21) lyuksor is van alkalmazva, (12. ábra) melynek a (22) külső talp (23) lyuksora és a béléstalp egy lyuksora felel meg. Eme lyuksor és az ebbe behúzott, kézben történő varrás (14. ábra) vagy fogó (15. ábra) használatával lehajlított szögek segélyével külső talpat a cipőhöz könnyen lehet kapcsolni. A legalsó talpon levő varrat részére a talpba természetesen egy ismét elzárható hornyot vájunk be. A (22) talpat belső élén (24) csavarok segélyével rögzítjük. A szögek fejei hosszúkásak lehetnek, hogy azok öltésekhez hasonlítsanak. Bélés nélküli csizmáknál (16. ábra) a bokarész fölső varrata fölött egy bőrből, vagy más anyagból készült (25) karéj van fölerősítve, mely a (17) kéreg függélyes részét födi. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás lábbeliek, cipők, csizmák és hasonlók előállítására, azáltal jellemezve, hogy a fölső bőrt először is egy segédtalppal és béléstalppal kaptafán összefoglaljuk, a talp részét valamely varrógép szarva bevezetésének lehetővé tétele céljából fölhasítjuk, a talpat a fölső bőrrel össszevarrjuk és azután a hasítékot ismét elzárjuk. 2. Az (1) alatt védett eljárás egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tulajdonképeni talpat a béléstalp széléhez varrógépen hozzávarrjuk. 3. Az 1. és 2. alatt védett eljárás egy foganatosítás! alakja, azáltal jellemezve, hogy a cipő orrkupakját és kérgét utólag helyezzük el és a lábbelibélés megfelelő lazán hagyott részeivel födjük le, a bélés alsó részét pedig a behelyezett talpbéléssel födjük le. 4. Az 1. és 3. alatt védett eljárás egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a sarkat megerősítő csavar a kér-