39196. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erőgépek excentereinek elforgatására vagy elindítására

- 3 -ezalatt nem szűnik meg a (6) csappal és az excentertárcsával együtt forogni. A (8—12) hüvely hosszirányú eltolódása az excentertárcsának saját síkjában való elcsúszását idézi elő, miáltal a gép vezénylése és esetleg a menetirány megváltoztattatik. Mivel a (14) hüvely a (6) forgattyúcsap forgatásában nem vesz részt, a (4) közlőrúd a (2) excenterrúdhoz képest igen különféle szög alatt állhat anélkül, hogy a szerkezet működését befolyásolná. Ebből világos, hogy a szerkezet és ennélfogva a vezénymű a lokomotív keretének emelkedő és sülyedő mozgásai által nem befolyásoltátik. A (4) közlőrúd és a hüvely közötti mozgásátvitel nem csupán a hüvely hosszirányú eltolása, hanem ennek elforgatása közben is és pedig közvetve, vagy közvetlenül történhetik. A 6. és 7. ábra ily különböző összeköttetést tüntet föl. A 6. ábrában a (4) rúd a (25) fogaskereket hordja, mely a (14) hüvely (26) egyenes fogazásába kapaszkodik. A (14) hüvelyes) hosszhoronnyal van állatva, mely megakadályozza, hogy a hüvely a (17) tokban elforogjon, de a hüvelynek hosszirányú eltolódását megengedi. A (14) hüvely az 5. ábrában föltüntetett módon körhornyos kapcsolat segélyével van az excentert hordó másik hüvellyel összekötve. Az 5. és 6. ábrában föl tüntetett szerkezetet egyszerűsíthetjük, ha az 5. ábrabeli fogazást és a 6. ábrabeli (26) fogasrudat folytonosan körülfutó, esztergán előállítható hornyokkal helyettesítjük. Ebben az esetben a (14) hüvely a (17) tokban szabadon foroghat és ekkor az excentert hordó (8) hüvellyel egy darabból készíthető. A 7. ábrabeli foganatosítási alak szerint, a (4) közlőrúd a (29) végnélküli csavart hordja, a mozgóhüvely pedig, mely itt (30)-al van jelölve, a végnélküli csavarral kapcsolódó (31) csavarmenetes fogazással van ellátva. A (30) hüvely az előnyösen két részből álló (32) tokba van ágyazva, mely toknak csak egyik fele van a rajzban föltüntetve és pedig a világosság kedvéért a (30) hüvelytől eltekintve. A (32) tok (33) csavarmenetekkel van ellátva, melyek a (31) fogazásba vágott (34) csavarmenet alakú bevágásokba kapaszkodnak úgy, hogy a (30) hüvely forgatása közben ez a (32) tokban hosszirányban is eltolódik A 7. ábra a (8) hüvelynek megfelelő (35) részt is külön mutatja, melynek (36) ferde fogazása az állítandó alkatrésszel például excenterrel közvetlenül kapcsolódik. A (35) rész a (30) hüvellyel a (37) karimás és körhornyos kapcsolat segélyével van összekötve úgy, hogy a két rész együtt kénytelen eltolódni, de egymáshoz képest szabadon elforoghat. Az összes részek egy közös tokba vannak szerelve, melybe a (32) rész is be van erősítve. Ezen szerkezet működése a következő: Ha a (4) rudat forgatjuk, a (29) végnélküli csavar a (31) fogazás segélyével a (30) hüvelyt forgatja. Miután azonban a (30) hüvely a (32) tokkal a (33, 34) csavarraenetezés segélyével kapcsolódik, a (30) hüvelynek a (32) tokban való forgását hosszirányú eltolodás is kiséri, melynek mértékét a (33, 34) csavarmenet emelkedése szabja meg. A (30) hüvely tehát a (32) tokban úgy fog elmozdulni, mint egy csavar a csavaranyában és ezen hosszirányú mozgásában a (35) részt magával fogja vinni. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy a (4) rúd többszöri körülforgása mellett a (30) hüvely, illetve a (35) rész igen kis eltolódást vegezzenek úgy, hogy a vezénymű rendkívül nagy pontossággal szabályozható. Ha a 6. és 7. ábrában föltüntetett szerkezeteket lokomotivon használjuk, a 3. ábrában föltüntetetthez hasonló módon úgy, hogy a (4) rudat kézikerék és a (4) rúddal kúpkerék, Hook-kulcs vagy hasonló közvetítésével kapcsolt tengely segélyével forgatjuk. Az előzőkben föltételeztük, hogy az ál 1 ítószerkezet a mótortengely meghosszabbításában fekvő ellenforgattyúra van szerelve, azonban magára a mótortengelyre is szerelhető és pedig lokomotívoknál a hajtó-