39108. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonó- és cérnázógépeken
4 amennyire a szokásos berendezéseknél lehetséges, hogy az orsók a légágyelemekből teljesen kivehetők legyenek. Az orsótartó sínnek ezen lesiilyesztésére forgatytyút vagy bütykös hajtóművet használhatunk, mely lehetővé teszi, hogy az orsótartó sínek hajtóművének középpontjai lesülyedhessenek. Ahelyett, hogy a gép mindegyik oldalán egy-egy (14) csövet alkalmaznánk ahajtóközeg (levegő) bevezetésére, egyetlen egy nagyobb méretű csövet is alkalmazhatunk s a légágyakat ezen cső két oldalán rendezhetjük el. Az átkormányzást ekkor úgy végezhetjük, hogy a csövet 180°-kal elforgatjuk, minek következtében a légágyak mindegyik csoportja a gép átellenes oldalára kerül s ennek folytán a légágyakfor- \ gási iránya a géphez képest megváltozik. Ezen célból nemcsak az orsókat, hanem a gép egyéb szerkezeteit is kivehetően kell elrendezni. A 8. ábra szerint a futógyűrűt képező (18) rész mindkét végén (10) gömbölyítő horgok vannak alkalmazva. Azonkívül a (18) gyűrű, célszerűen középen, (12) turbinalapátokat hord, melyek tetszőleges módon lehetnek elrendezve. A (18) gyűrűk helytálló (20) ágyai a turbinalapátok fölött és alatt feküsznek s a (22) födelek és a (18) gyűrűk között engedékeny (21) tömítő gyűrűk által tartatnak. A futógyűrűk (23) köpenyei célszerűségi okokból két darabból készülnek (7. ábra) s csavarokkal foglaltatnak össze. Az egyik köpenyrész a kúpos (17) csappal, mely a levegőt a turbinába vezeti és a légágyat tartja, egy darabból van készítve. A forgó (18) gyűrűrész ez esetben a 35095. sz. szabadalomban leírt módon mágnesség segélyével is tartható, azonban célszerűbb a gyűrűt a kifúvott levegő segélyével föntartani, mely a (24) karimákra hat. Mivel a forgó részt tartó közeg nyomásának mindig fölfelé kell irányulnia, még ha az ágy meg is van fordítva, a (18) gyűrű (24) karimáinak mindkét oldalán egy-egy légkamra van alkalmazva. Ezen kamrák (22) födelei a 8. ábra szerint (25) nyílásokkal bírnak, melyek a födelek elforgatása által a (23) köpenyek (26) nyílásaival ejthetők össze. Ha a fölső (25 26) nyílások egymással összeesnek, ellenben az alsó nyílások el vannak zárva, akkor a kifúvatás a köpenyek fölső részén keresztül történik s a nyomást a fölső (24) tartókarima fogja föl. Az alsó karima ekkor egyensúlyban van úgy, hegy ily módon a futógyűrűt levegő tartja s a gyűrű a 35095. és F. 1545. sz. szabadalomban leírt módon működik. A 9. és 10. ábra a 8. ábrán látható berendezés további kiviteleit tünteti föl, melyeknél a (23) köpeny (26) nyílásai (9. ábra), vagy a (22) kamra födelének (26) nyílásai (10. ábra) oly golyókkal zárhatók el, melyeknek a kifúvató kamrákba való i leesését (28) drót vagy szövet akadályozz1 , meg. Ezen berendezésnél a fölső kamrákban lévő (27) golyók a (26) nyílásokat szabadon hagyják úgy, hogy a fölső (24) karimákat fölfelé nyomó levegő ezen kamrákból szabadon eltávozhat. Ahelyett, hogy a futógyűrűket engedékenyen ágyazott légágyakban forgatnánk, a gyűrűket levegő által hordott forgóágyakba is helyezhetjük, melyek a helytálló és a nagy sebességgel forgórészek között vannak elrendezve. A 11. ábrán föltüntetett kivitelnél a turbina egy (29) kifúvató kamrába puffogki, mely a középvonal egyik oldalán fekszik s a rajzon szakadozott vonalakkal van föltüntetve. A forgási irány megváltoztatása céljából az egész szerkezetet a (17) üreges csap körül 180°-kal elforgatjuk, mely alkalommal a (16) csőtoldat helyén marad. Ez utóbbi (30) mellső lapja simára van csiszolva, hogy a hajtóközegből semmi se mehessen veszendőbe. A (12) turbinalapátok a (18) futógyűrűnek kb. közepén vannak elrendezve s a (13) karimák által lehetőleg szorosan körül vannak zárva. Azonban ez utóbbiak a (31) fúvókákkal átellenben elegendő hézagot hagynak, hogy a hajtóközeg kipuffoghiasson. A (18) futógyűrű mindegyik végén a gyűrűágy és a gyűrű közé (32 33 34 35) forgó ágyrészek vannak helyezve, melyek-
