39094. lajstromszámú szabadalom • Befecskendezési kondenzátor

- 2 -kötve, mely az (5) szivattyú központjában a légritkítást föntartja. Az ekként elszívott kondenzácziós termékek nem tartalmaznak vizet lebegő állapotban, mert a víz a (13) kamrából a (9) száruykerékre jutva, ezáltal a kerület felé hajtatik. A légritkítás előállítására már most a (14) szivattyú van alkalmazva, melynek függélyes barántmetszete a 3. ábrában, vízszintes harántmetszete pedig a 4. ábrában van föltüntetve. A légszivattyú (15) szívónyílása (3. ábra) a (16) cső közvetítésével (1. ábra) centrifugális szivattyú (8) nyílásával van összekötve. Ezen szivattyú lényegében véve egy víztölcsérből áll, melybe a levegőt egy víz nyaláb segélyével visszük be, melyet következő módon létesítünk: A víz, melyet közvetlenül egy, a (18) kamra (17) nyílásánál végződő csövön át (4. ábra) szívunk be, a szivattyú testében helytállóan elrendezett (19) szétosztókon át (3. ábra) hatol be, a vákuum hatása következtében, melyet már előzetesen fönnállónak föltételezünk. A víz eközben kénytelen áthaladni a mechanikailag mozgatott kis (20) turbina lapátjain, melyet ahhoz az irányhoz ellenkező irányban forgatunk, a mellyel az mint mótor forogna. Ily körülmények között a turbina a vizet nagy sebességgel kifelé veti és azt, miközben az a lapátok kerületét majdnem tangenciálisan hagyja el, szétporlasztja, ami nagy mértékben elősegíti a levegő tovaragadását, mely ekként a (21) diffuzőrön át a szabadba, ±11. a (22) csőbe jut, mely a (23) nyíláson át egy gőzvezetékkel közlekedik. A (22) cső és a (21) diffuzőr egy gőzejektort alkotnak, mely arra szolgál, hogy a kondenzátort üzembe hozza azáltal, hogy előzőleg elegendő vákuumot létesít, mely megengedi a víznek a kondenzátorba és a légszivattyúba való beömlését. A légszivattyú vize közvetlenül a kondenzációs tartályba szívatik be. Mivel ez a víz csak a levegőt telítő vízgőzt kondenzálja, az alig melegedik föl; azt is ugyanabba a tartályba szállítjuk a szivattyúból történt kilépése után; ellenben azt a vizet, mely a centrifugális szivattyút elhagyja és a vízgőzt kondenzálva igen fölmelegszik, a szabadba bocsátjuk. A kondenzátor működése mo3t már a következő: Hogy még a nyugalmi helyzetében lévő gőzgépet, melynek gőzét kondenzálni akarjuk, megindítsuk, elegendő a két szivattyút mozgásba hozni és a légszivattyú ejekto rába gőzt bebocsátani, hogy az a kondenzátorban vákuumot létesítsen. A víz a két szívó vezetékben emelkedik és beömleni kezd a tölcsérbe és a kondenzáló kamrába. Az utóbbiba behatoló vizet a centrifugális szivattyú azonnal a szabadba meneszti, amikor is a gőzt az ejektortól elzárjuk és a gőzgépet megindítjuk. A víznek eleven ereje, mellyel az a kondenzáló kamrába kerül, a kamrába esés közben még nagyobbodik; ezt az eleven erőt arra használjuk föl, hogy a levegőt, mely ebben a kamrában kiszabadul, összenyomjuk. A légszivattyúnak tehát nagyobb nyomású levegőt kell elszívni, mint a milyen a kondenzáló kamra fölső részében van, ami a légszivattyú méreteinek és munkájának csökkentésével jár. A levegővel kevert víz, mely a centrifugális szivattyúba folyik, ennek kerülete felé hajíttatik. A középpontjábarr lévő levegő pedig a légszivattyú által eltávolíttatik. A víztölcsért, mely mint légszivattyú működik, hideg vízzel tápláljuk, amikor is a levegővel tovamenesztett vízgőz az- azzal történő érintkezés folytán részlegesen kondenzálódik és a levegő újabb nyomásnövekedést szenved, mielőtt a víz azt magával menesztené, ami a víztölcsér működését még inkább megkönnyebbíti. Ha a szivattyúk véletlenül megállnának, az nem okozza egyszersmind a gőzgép megállását,. mivel az atmoszferikus nyomású gőz a centrifugális szivattyú csatornáin átmehet anélkül, hogy számbajövő kompreszsziót szenvedne. Előnyös azonban a berendezés elé oly kettős szelepet iktatni, mint a milyen az