39093. lajstromszámú szabadalom • Újítás forgó explóziós mótorokon

- 4 azzal fölemeli a (39) rudat (4. ábra). A (39) állítórúdnak kapcsolása a (41) rögzítőcsapokkal ia következő: A (39) rúdnak (40) végei a rögzítőcsapok furataiban csúsznak és az (50) hornyokkal vannak ellátva, melyekbe a rögzítőcsapokhoz kapcsolt (51) peckek nyúlnak bele (5. ábra). Ezen (51) peckek helyzete és az (50) hornyok hossza úgy van megállapítva, hogy a rögzítőcsapnak behúzott állása mellett a horony külső, a lapátközéptől legtávolabb fekvő végén áll az (51) pecek. Ellenben a horony belső végén fekszik a pecek a rögzítőcsap kitolt helyzete mellett. Ennélfogva a szerkezetnek átállítása által mindenekelőtt kihúzatik az alsó (41) csap az (51) pecek közvetítésével, míg a rúdnak fölső vége csak akkor fogja kitolni a külső (41) rögzítőcsapot, amikor a horonynak alsó vége, tehát a lapátközéphez közelebb fekvő vége, nekiütődik a fölső (51) peceknek. A (41) csapoknak lökete olyan kicsiny, hogy az alsó csap kihúzása és a fölső csap becsappanása majdnem egyidőben történik. A löket egyébként úgy van választva, hogy az egyik (41) csap majdnem teljesen be van már húzva, mielőtt a szemben fekvő (41) csap a helyenként i ögzítőfuratokkal ellátott gyűrű sima fölületéhez ütközik, ha a rögzítő (27) fúrást épen ott nem találja. Ha ugyanis csak később következik ily rögzítő furat, akkor a (24) rudazat rúgóhatása a becsappanást mégis eszközölheti. A (24) rudazat rúgóinak tehát nemcsak az a célja, hogy a (41) rögzítőcsapok viszszapattanását megakadályozzák, hanem az is, hogy a becsappanást előmozdítsák, ill. létesítsék. Látható tehát, hogy a mótor mindazon helyzeteiben, melyeknél a helytálló tengelyben alkalmazott két (27) furat egyike szemben fog állani a házban elhelyezett (17) gyűrű (18) furatainak egyikével, rögtön az alsó (41) csapnak a (27) nyílásból való kihúzása után csappan bele a fölső (41) csap a ház szemben fekvő (18) furatába. Minden egyéb helyzetben azonban, melynél a szemben fekvő csap még nem talál rögzítőfuratra a helytálló tengelyben, kihúzatik ugyan az egyik rögzítőcsap, de a másiknak bjlecsappanása még meg nem történhetik. Ezen másik csapot ekkor a már átfordított (24) rugalmas rudazat szorítja a tengelyn ek sima fölületéhez és azon pillanatban csappantja bele a tengely (27) rögzítőfuratoinak egyikébe, amikor a menesztett lapát forgása közben azzal szembejutott. Csak az egyik lapát tartalmazza mindegyik lapátpárnál az átállító szerkezetet, tehát csak az (1) és (4) lapát. Az (1) lapátnak (45) eltolható peckét az (5) lapáton alkalmazott toldat eltolja jobbra (1. és 4. ábrák), ami által annak túlsó vége a lapát túlsó fölületén nyúlik ki a lapát síkjából úgy, hogy az (1) lapátnak továbbiorgása mellett egy másik, a (4) lapáthoz kapcsolt (32) ütközési toldat a 4. ábrában rajzolt eredeti állásba állítja vissza a pecket, mely aztán emellett az alsó (41) rögzítőcsapokat újra kitolja. Miután úgy a (4), mint az (1) lapáton vannak az eltolható (45) peckek elrendezve, azért a lapát különböző oldalain rendezzük el őket azon célból, nehogy egymással összeütközzenek. így pl., ha az (1) lapátban a jobboldalon van a (45) pecek (3. ábra), akkor a (4) lapátban a baloldalon van elrendezve (2, ábra). Emellett föltételezzük, hogy a mótor kiáramlási csöve a gép jobboldalán van elhelyezve. Ennek megfelelőleg az (1) lapáton (1. ábra) a baloldalon van a (4) lapátnak eltolható (45) peckét működtető (32) ütközőtoldat elrendezve, míg a (2) lapáton egy másik (33) ütközőtoldat yan ugyancsak a baloldalon elrendezve, mely ezen pecket újra visszaállítja. Az (5) és (1) lapátoknak a 4. ábrában bemutatott (VI) es (V) helyzetei mellett az (5) lapátnak (33) ütközőtoldata épen érinti a kitolt (45) pecket. Az (5) lapát továbbforgásánál történik a további betolás, amely ezen lapátnak a 4. ábrában rajzolt pontozott helyzetében teljesen be van már fejezve, amikor is az (1) lapát ki is van már kapcsolva a helytálló (22) tengelyből. A (4) lapátnak a 4. áb ában rajzolt (VII) állás azon helyzetnek felel meg, amikor a