39047. lajstromszámú szabadalom • Újítás béllel működő körlángzókon
Megjelent lí)()7. évi jitiiiits Sió £<)-áu. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMIAM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 39047. szám. ll/d. OSZTÁLYÚjítás béllel működő körlángzókon. BARANOVITS GÉZA GYÓGYSZERÉSZ ÉS LOSSINSZKY IMRE GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 december hó 15-ike. Jelen találmány tárgya különösen petróleummal táplált, béllel működő körlángzókon eszközölt újítás, mely az eddig ismert körlángzók legkellemetlenebb hibáját, a kormozást szünteti meg. Ez az újítás abban áll, hogy a bél pályájában egy határoló vagy megakasztó közeg van elrendezve, mely a bélnek a lángzóval kormozás nélkül elérhető legnagyobb fényerősség kifejtéséhez szükséges magasságon túl való fölcsavarását megakadályozza, anélkül, hogy a lángképzéshez szükséges légáramot elzárná. A mellékelt rajzon az újítás egy kiviteli alakjában függélyes középmetszetben van bemutatva és pedig: az 1. ábrán izzófényű lángzón, a 2. ábrán közönséges körlángzón alkalmazva. Mint már a bevezetésben említettük, az újítás abban áll, hogy a bélnek a lángzóval elérhető legnagyobb fényhatás kifejtéséhez szükséges magasságon túl való fölcsavarását megakadályozzuk. Belátható, hogy ezt különböző szerkezetű lángzóknál kűlönbözőképen, de egyazon lángzónái is sokféleképen lehet elérni. Szükségtelennek tartjuk azonban, hogy az összes elképzelhető megoldási módokat mind itt egyenként fölsoroljuk és anélkül, hogy a szabadalom védelmi körét szűkítenők, csak arra szorítkozunk, hogy a rajz nyomán a legegyszerűbb és legcélszerűbb megoldást ismertessük. A megoldás szerint a lángzó belső (a) bélcsövét külső (b) bélcsövén fölül meghosszabbítjuk, még pedig annyira, hogy a belső bélcsőnek a külsőből kiálló része megfeleljen a bél azon darabjának, melynek a lángzóval elérhető legnagyobb fényintenzitás kifejtéséhez égnie kell. Ezt a méretet lángzó megszerkesztésénél állapítjuk meg. Ha tehát a belet a belső beleső éléig fölcsavarjuk, a lángzó teljes fényerejével világít, mihelyt azonban ezen fölül csavarjuk, már kormoz. Ezt megakadályozandó a belső bélcső fölső élét (c) karimával látjuk el, mely célszerűen kissé lefelé van hajlítva oly célból, hogy a bél túlcsavarás esetén a karima képezte szögletbe beékelődjék és így föl ne kunkorodhassák. A (c) karima nem az égést, nem a levegő beáramlását, ill. a fejlődő gázoknak a levegővel való keverődését nem gátolja, sőt még inkább előmozdítja. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a rajz