39036. lajstromszámú szabadalom • Újítások szivattyúkon

szolgáló folyadékkal együtt vagy ettől elkülönítve. Ha kívánatos, ugyanazt a folyadékot lehet a tömítésre és a dugattyú hatásának elősegítésére is fölhasználni, a dugattyú hatását a folyadék mindkét löketnél támogathatja. Ami a dugattyú és dugattyúrúd között alkalmazott csuklós kapcsolatot illeti, ezt egy rövid rúd létesíti, mely a dugattyúval és a dugattyúrúd alsó végével golyós csukló útján van kapcsolva. A dugattyú előnyösen oly hosszú, hogy az pontosan a szivattyúhenger középvonalában legyen vezetve, tekintet nélkül arra, hogy a dugattyúrúd ugyanebben a vonalban van-e vezetve. A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező újításokkal fölszerelt szivattyú látható, nevezetesen az 1. ábra a szivattyú oldalnézete, melyen a szivattyútokot — annak jelzésére, hogy hossza teljesen tetszőleges lehet — középen eltörve ábrázoltuk, a 2. ábra ama kettős hatású szivattyú függélyes metszete, mely a tömítést végző és a dugattyú munkáját elősegítő folyadékáramot létesíti; a 3. és 4. ábra keresztmetszet a 2. ábra 3—3, ill. 4—4 vonala szerint; az 5. ábra a szivattyúhenger és a benne dolgozó dugattyú egy foganatosítási alakjának függélyes metszete, a 6. és 7. ábra keresztmetszete az 5. ábra 6—6, illetve 7—7 vonala szerint; a 8. ábra az 5. ábrához hasonló vetületben a szivattyúdugattyú más foganatosítási alakját ábrázolja; a 9. ábra metszet a 8. ábra 9—9 vonala szerint; a 10. és 11. ábra az 5. ábrán látható dugattyú két részét tünteti föl, a 12. ábra egy harmadik rész képe, mely harmadik részt a két előbb jelzett rész közé iktatunk be, hogy a 8. ábrán látható megnyújtott dugattyút kapjuk; a 13. ábra a 10. ábrához, a 14. ábrá a 11. ábrához és a 15. ábra a 12. ábrához tartozó függélyes metszet, a 16. ábra pedig a 14. ábra 16—46, a 17. ábra a 13. ábra 17—17, és a 18. és 19. ábra a 15. ábra 18—18, ill. 19—19 vonala szerint vett keresztmetszete. Mint az a föntebb jelzett rajzokból kitűnik, a (20) szivattyúhengertől egy (21) cső indul ki, mely egészen a fölszinig, illetőleg ama pontig emelkedik, hol a szállított folyadékot szolgáltatni kell. A (20) hengerben mozog a (22) dugattyú, melynek legegyszerűbb foganatosítási alakja az 5., j 6. és 7. ábrán látható és mely a mozga! tására szolgáló (23) dugattyúrúddal van | kapcsolva. Ezt a (23) dugattyúrudat a du! gattyúval csuklós kapcsolat oly módon köti össze, hogy a dugattyú pontos vezetése nem függ a dugattyúrúd pontos vezetésétől, tehát a dugattyúrúd a dugattyúra ennek egyenlőtlen kopását előidéző oldalirányú nyomást nem gyakorolhat. Az alkalmazott csuklós kapcsolat főrésze egy rövid, merev (24) rúd, melynek végein gömbcsukló-alakú és a dugattyú fölső végén, valamint a dugattyúrúd alsó végén kiképe-1 zett ágyakba pontosan beleillő (25) fejek vannak kiképezve (lásd az 5. és 8. ábrát). A szivattyú emelkedő csövének fölső végén (26) elvezető csőcsonkja, hengerének pedig alsó végén egy fölfelé nyíló visszacsapó szelepe van. Ezt a visszacsapó szelepet egy (28) furattal bíró (27) szelepházban a (30) kalitka által rögzített (29) golyó képezi. Ami már most az 5., 6., 7., 10., 11., 13., 14., 16. és 17. ábrán látható, egyszerűbb szerkezetű dugattyút illeti, ez a következőképen van kiképezve. A dugattyú főrésze két hengeres, csőalakú (31) és (32) darab, melyek közül a fölső darab alsó végén egy vékonyabb, az alsó darab fölső végén kiképezett (34) belső csavarmenetekbe csavarható (33) csavarnyújtvánnyal van ellátva (1. az 5. és 14. ábrát). A dugattyú fölső (31) darabja alkalmas (35) kapcsolódarab útján van a dugattyú és dugattyúrúd között csuklós kapcsolatot létesítő rövid (24) rúddal öszszekötve. Ez a kapcsolődarab a fölső (31) darab fölső végére előnyösen föl van csa-