39026. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos berendezéseknek káros túlfeszültségeknek ellenében való védelmére

varok nem következhetnek oly könnyen be, mely testek tudvalevőleg- könnyen az elektródák közé jutnak. Negyedszer a mozgó elektródák ingása megtörtént íeszültségkiegyenlődés után az összeérés következtében megakadályoztatik. A mellékelt rajz e berendezésnek több kiviteli alakját példaképen ábrázolja. Tegyük föl, hogy az (1) vezeték (1. ábra) túlfeszültségek ellenében megvédendő. E célból a vezetéket a (b c) szikrahézag közbeiktatásával és egy (w) ellenállás bekapcsolásával a földdel kötjük össze. Emellett a (b) elektródát egy vékony merev és az (x) tengely körül szabadon elforogható fémcsík alkotja, mellyel szemközt egy második, hasonlóan kiképezett (a) csík csüng. Ezen fémcsíkpár most már pontosan úgy viselkedik, mint az ismert aranylemezes elektroszkóp csíkjai. Az 1. ábra a berendezésnek feszültségmentes (1) vezetéknél való helyzetét, a 2. ábra a normális feszültségnél és a 3. ábra túlfeszültségeknél elfoglalt helyzetét mutatja a feszültségátmenet pillanatában (ezen, valamint a következő ábrákon a vastagon kihúzott szegélyvonalak mozdulatlan részeket határolnak). A 4. és 5. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál az (a) csík mozdulatlanul van elrendezve, Ezáltal a másik, (b) csík kilengése, mely csík például csapokba lehet foroghatóan ágyaz\a, nagyobb. A mozogható (b) .csík, hogy lehetőleg könnyűvé tegyük azt, egy merev keretből is állhat, mely vékonyabb fémfüsttel van bevonva és célszerűen alumíniumból van készítve. A 4. és 5. ábrákon még egy, a mozgatható csík számára való ütköző test is látható, ennek folytán e csík csak egy határozott feszültségen túl mozog el. A fényív szétszakítására való tekintettel azonban ilyenül köző alkalmazása nem oly kedvező, mint ha a mozgékony lemez egészen a helytálló lemezig eshetik vissza. Ha az eddig ismertetett védő berendezéseknél majdnem kizárólag az egynemű elektromos csíkok taszító hatása jön tekintetbe, a 6. és 7. ábrákon bemutatott védő .berendezés egyszersmind a két különböző potenciálú csík vonzó hatásán is alapszik, amennyiben itt a (c) elektróda is nagyobb, mozgatható csík alakjában van kiképezve. Ezáltal az erőhatás különösen erősbödik és az elektródák távolságának változása nagyobb mérvű. A 8. ábrán látható kiviteli alaknál a (c) elektróda is ki van téve úgy vonzó, mint taszító erőnek. Ez elrendezésnél könnyen elérhető volt, hogy az elektródák távolsága, mely szükséges volt ahhoz, hogy egy 6000 voltos hálózatot 7500 volt túlfeszültség ellenében megvédjen, háromszor oly nagy volt, mint az ismert, helytálló szarvszerű elektródákkal bíró túlfeszültségbiztosításoknál, nevezetesen kb. 18 mm., a régebbi 6 mm. helyett. A helytálló (a) és (d) lemezek távolsága e kísérletnél 30 mm. volt. A 9. ábra olyan védő berendezést mutat, melynél a helytálló (a) csík és a mozgó (b) csík a forgási tengelyen túl megvannak hosszabbítva. Ezáltal az erőhatás nagyobbodik, míg a mozgékony lemez súlya többé-kevésbbé kiegyenlíttetik. Természetesen nem szabad ennek annyira menni, hogy a mozgékony lemez stabilitását elveszítse. Itt pl. a szikrahézag egyik elektródáját nem a (b) lemez maga képezi, hanem egy ezzel mereven összekötött (bl) kar. A 10. ábrán bemutatott védő berendezésnél inkább az ismert technikai elektrométerek szokásos elrendezése van utánozva. A 11. ábra két vezetékhez való kapcsolatot mutat. Itt (s s) a szokásos védő dróttekercsek, melyek az oszcillatorikus kisülés tovaterjedését megakadályozzák. A fényív szétszakítása, mely fényív hő hatása folytán fölfelé hajtatik, még azáltal is gyorsítható, hogy az elektródákhoz fönt helytálló lemezek csatlakoznak, melyek fölső részükön kifelé szétágaznak, amint ez a 12. ábrán (e)-nél látható. A mozgó csíkok itt részben kis beállítható (g) ellensúlyok által ki vannak egyensúlyozva. Helytálló (f) ütközők által, melyekhez a (g) ellensúlyok a mozgó csíkok forgása