39026. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos berendezéseknek káros túlfeszültségeknek ellenében való védelmére

varok nem következhetnek oly könnyen be, mely testek tudvalevőleg- könnyen az elek­tródák közé jutnak. Negyedszer a mozgó elektródák ingása megtörtént íeszültség­kiegyenlődés után az összeérés következ­tében megakadályoztatik. A mellékelt rajz e berendezésnek több kiviteli alakját példaképen ábrázolja. Tegyük föl, hogy az (1) vezeték (1. ábra) túlfeszültségek ellenében megvédendő. E cél­ból a vezetéket a (b c) szikrahézag közbe­iktatásával és egy (w) ellenállás bekap­csolásával a földdel kötjük össze. Emel­lett a (b) elektródát egy vékony merev és az (x) tengely körül szabadon elforogható fémcsík alkotja, mellyel szemközt egy má­sodik, hasonlóan kiképezett (a) csík csüng. Ezen fémcsíkpár most már pontosan úgy viselkedik, mint az ismert aranylemezes elektroszkóp csíkjai. Az 1. ábra a beren­dezésnek feszültségmentes (1) vezetéknél való helyzetét, a 2. ábra a normális fe­szültségnél és a 3. ábra túlfeszültségeknél elfoglalt helyzetét mutatja a feszültség­átmenet pillanatában (ezen, valamint a kö­vetkező ábrákon a vastagon kihúzott sze­gélyvonalak mozdulatlan részeket határol­nak). A 4. és 5. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál az (a) csík mozdulatlanul van el­rendezve, Ezáltal a másik, (b) csík kilen­gése, mely csík például csapokba lehet fo­roghatóan ágyaz\a, nagyobb. A mozogható (b) .csík, hogy lehetőleg könnyűvé tegyük azt, egy merev keretből is állhat, mely vé­konyabb fémfüsttel van bevonva és célsze­rűen alumíniumból van készítve. A 4. és 5. ábrákon még egy, a mozgatható csík számára való ütköző test is látható, en­nek folytán e csík csak egy határozott fe­szültségen túl mozog el. A fényív szétsza­kítására való tekintettel azonban ilyenül köző alkalmazása nem oly kedvező, mint ha a mozgékony lemez egészen a helytálló le­mezig eshetik vissza. Ha az eddig ismertetett védő berendezé­seknél majdnem kizárólag az egynemű elek­tromos csíkok taszító hatása jön tekin­tetbe, a 6. és 7. ábrákon bemutatott védő .berendezés egyszersmind a két különböző potenciálú csík vonzó hatásán is alapszik, amennyiben itt a (c) elektróda is nagyobb, mozgatható csík alakjában van kiképezve. Ezáltal az erőhatás különösen erősbödik és az elektródák távolságának változása nagyobb mérvű. A 8. ábrán látható kiviteli alaknál a (c) elektróda is ki van téve úgy vonzó, mint taszító erőnek. Ez elrendezésnél könnyen elérhető volt, hogy az elektródák távol­sága, mely szükséges volt ahhoz, hogy egy 6000 voltos hálózatot 7500 volt túlfeszült­ség ellenében megvédjen, háromszor oly nagy volt, mint az ismert, helytálló szarv­szerű elektródákkal bíró túlfeszültségbiz­tosításoknál, nevezetesen kb. 18 mm., a régebbi 6 mm. helyett. A helytálló (a) és (d) lemezek távolsága e kísérletnél 30 mm. volt. A 9. ábra olyan védő berendezést mutat, melynél a helytálló (a) csík és a mozgó (b) csík a forgási tengelyen túl megvan­nak hosszabbítva. Ezáltal az erőhatás na­gyobbodik, míg a mozgékony lemez súlya többé-kevésbbé kiegyenlíttetik. Természe­tesen nem szabad ennek annyira menni, hogy a mozgékony lemez stabilitását elve­szítse. Itt pl. a szikrahézag egyik elek­tródáját nem a (b) lemez maga képezi, hanem egy ezzel mereven összekötött (bl) kar. A 10. ábrán bemutatott védő beren­dezésnél inkább az ismert technikai elek­trométerek szokásos elrendezése van utá­nozva. A 11. ábra két vezetékhez való kapcso­latot mutat. Itt (s s) a szokásos védő drót­tekercsek, melyek az oszcillatorikus kisü­lés tovaterjedését megakadályozzák. A fényív szétszakítása, mely fényív hő hatása folytán fölfelé hajtatik, még azál­tal is gyorsítható, hogy az elektródákhoz fönt helytálló lemezek csatlakoznak, me­lyek fölső részükön kifelé szétágaznak, amint ez a 12. ábrán (e)-nél látható. A mozgó csíkok itt részben kis beállítható (g) ellensúlyok által ki vannak egyensúlyozva. Helytálló (f) ütközők által, melyekhez a (g) ellensúlyok a mozgó csíkok forgása

Next

/
Oldalképek
Tartalom