39017. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos váltó és jelzőállító készülékek és effélék biztosítására

1 — A második vonatnak tehát az (sl) jelző előtt meg kell állnia. Ha már most az első v;oiiat az (mll) kontaktus fölött áthalad, akkor az (N) és (R) készülékeket átállítja és (S) ké­szüléket már a következő vonat átállította (—) helyzetbe és így egy áramkör keletke­zik (mll)-től az (N) készülék (f) emelőjéu (d) kontaktusán, (m) tekercsén keresztül a pozitív sarok felé, miáltal (N) készülék (-|-) helyzetbe, a jelző pedig «tilos» állásba ho­zatik. Ugyanekkor a következő áramkör jön létre: (N) készülék (f) emelője, (c) kon­taktus, (R) készülék (f) emelője, (d) kontak­tus, (m) tekercs, pozitív sarok ; miáltal (R) készülék (-|-) helyzetbe állíttatik át. Csak most állítható át (M) készülék, minthogy (8) készülék (xl) kontaktusa az (M) készü­lék (1) tekercséhez vivő vezetéket már nem szakítja meg. (R) készülék átállítása követ­keztében a következő áramkör áll elő: (f) emelő, (R) készülék (c) kontaktusa, (8) készülék (x) emelője, (b) kontaktus, (M) készü­lék, (e) emelő, (a) kontaktus, (1) tekercs, (R) készülék (xl) kontaktusa, pozitív sarok ; az (N) készülék átállíttatik és (sl) jelző szabadra áll úgy, hogy a második vonat tovább haladhat. (mlO ml2)-vel a vonalszakaszon minden egyes állítókészülék és ennek biztosító­kapcsolókészüléke között elrendezett kon­taktusokat jelöltük. Ezen kontaktusok a biztosító-kapcsolókészülékek átállítására szol­gáló vezetéket szakítják meg úgy, hogy a jelzőknek «szabad»-ra való állítása nem tör­ténhetik egyidőben az egész vonalon, hanem csak fokozatosan, minthogy az állítókészü­lék (b) kontaktusa és az (mlO ml2) sín­kontaktusok (pontozott) kapcsai közt fekvő vezető-darab elesik. Ez azonban nem idéz elő változást az áramkör lefolyásában és működési módjában. A fönti vezeték-elrendezés által ábrázolt kapcsolási mód lényege általában a követ­kező : az első (sl) blokkjelzőnek «szabad»-ra való állítása csak akkor eszközölhető, ha a vonat a második (s2) blokkjelző mellett már elhaladt és azt «tilos»-ra állította, minthogy minden egyes (sl) blokkjelző (M) jelzőállító­készüléke számára egy-egy (R) biztosító­kapcsolókészülék van elrendezve, mely a blokkjelzőnek «szabad»-ra való állításánál az (M) jelző-állítókészülék által átállíttatik és emellett a blokkjelzőnek «szabad»-ra vató állításához szolgáló vezetéket megszakítja. A következő (s2) blokkjelző (N) állítókészü­lékével ezen biztosító-kapcsolókésztilék oly összeköttetésben áll, hogy átállítása alkal­mával az (N) állítókészüléket átállítja és hogy ennek következtében az (R) vissza­állítására szolgáló áramkört megszakítja. Az (N) állítókészülék eszerint biztosító-kap­csolókészüiéke az (R) készüléknek. Az (R) készülék visszaállítására szolgáló (mll) kon­taktusnak a második (s2) jelzőnél kell el­rendezve lennie úgy, hogy egyidejűleg az (N) állítókésziilékuek visszaállítására szol­gáló kontaktusa. Hogy egy előlhaladó vonat, miután önön­magát fedezte, a közvetlenül utána haladó vonat számára a szabaddá vált blokk­szakaszt fölszabadítja, azon alapszik, hogy az (sl) blokkjelző (M) készülékének állítá­sára szolgáló vezeték ezen blokkjelző (R) biztosító-kapcsolókészülékén, a megelőző blokkjelző (S) biztosító-kapcsolókészülékén és az (R) biztosító-kapcsolókészüléknek kez­deti (-)-) helyzetbe való visszaállítására szolgáló (mll) kontaktuson keresztül van oly módon vezetve, hogy az (S) biztosító­kapcsolókészüléknek (—) helyzetbe való átállításánál és az (R) biztosító-kapcsoló­készüléknek (-f-) helyzetbe való átállításá­nál a vezetékkör záratik úgy, hogy az (M) állítókészülék az (sl) blokkjelzőt «szab;id»-ra állítja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés elektromos váltó- és jelző­állítókészülékek és effélék biztosítására; melynél a biztosítandó álllítókészülékek­ből függő biztosító-kapcsolókészülékek azon áramköröket szakítják meg, melyek a biztosítandó állítókészülékeket átállít­hatnák, jellemezve azáltal, hogy a biz­tosító-kapcsolókészülékek a biztosítandó állítókészülékekről lekapcsolhatóan van­nak elrendezve. 2. Az 1. pontban védett berendezés foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az egy közlekedési vonalhoz tartozó biz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom