39009. lajstromszámú szabadalom • Elektromos akna gyújtó készülék
- 2 — alakjainál az (a) induktorra (b) hajtómű van szerelve, mely fogaskerék áttétel közvetítésével tengely körül forgó (c) fogazott szegmens által hozható forgásba. A fogazott szegmens (i) tengelyén forgatható (d) szögemelő ül, melynek egyik karja (e) fogantyúvá van kiképezve, míg másik karja forgatható (f) horoggal van ellátva, mely az emelő egyik végállásánál a fogazott szegmens (h) tartójának (g) kiugrásába fogódzik. Az (i) tenge'y körül el van helyezve egy (j) tekercsrúgó, melynek egyik vége a fogazott szegmens tartójával van összekötve, másik vége pedig a készülék állványába van erősítve. Ha a fogantyút ill. a (d) szögemelőt egy bizonyos irány szerint elforgatjuk, a (h) tartó és a fogazott szegmens (f) horog által kényszermozgásszerűen elforgattatnak, mialatt a (j) rúgó megfeszíttetik. Ezen forgatásnál azonban az induktor nem jön forgásba, mert a fogaskerékáttételre oly (k) kapcsoló szerkezet szereltetik, mely a mozgást csak az egyik irány felé közvetíti. Ha a fogantyút ill. a (d) emelőkart egy bizonyos pontig elforgatjuk, a horgony kiképezett (1) kiugrás beállítható (m) toldalékra ütődik, mikor is a horog úgy forgattatik el, hogy a (g) kiugrást szabaddá teszi és a (j) rúgó kikapcsolódik, miáltal ez a fogazott szegmenst kezdeti állásába hevesen visszaállítja úgy, hogy az induktor a fogaskerékáttétel és a (k) kapcsolómű közvetítésével forgásba jön és áramot fejleszt, mely a vezetékhez áramlik és a gyújtást eszközli. A tekercsrúgó helyett lemezrugók is használhatók, melyek a fogantyúnak egyik irányban való elforgatásánál megfeszíttetnek és az így fölhalmozott eleven erő a rugók fölszabadulása után az induktor forgatására használtatik fel. Éppen így lehet az (f) forgatható horog helyett, mely bizonyos állásnál a fogazott szegmenssel való kapcsolódásából kioldatik, más hasonlóan működő berendezést alkalmazni. A fejlesztett indukált kis feszültségű áramnak nagy feszültségű árammá való átváltoztatására az (n) transformátor szolgál, melynek (nl) pvimér tekercse egyrészt a készülék (o) sarkával, másrészt pedig a (q, ql) kontaktusrugó egyikével, (q)-val van összekötve, mely kontaktusrugók az (i) tengelyre szerelt é? az induktorral összekötött (p) kontaktus egy, egy oldalán vannak elrendezve, mi mellett az induktor a készülék említett (o) sarkával szokásos módon vau összekötve. A másik (ql) rúgó a készülék másik (ol) sarkával áll összeköttetésben, a transformator sekundér (n2) tekercse pedig részben az (o) sarkkal, másrészt pedig a (q, ql) rugók között lévő (s) állványnyal áll vezető összeköttetésben. Ha a (d) emelőt a (j) rúgó kikapcsoló helyzetébe forgattuk el (vagyis az 1. ábrán látható helyzettel szemközt áll), a kikapcsolásnál fejlesztett alacsony feszültségú áram az induktortól a (p) kontaktuson, a (ql) rugón (melyhez a kontaktus most támaszkodik), továbbá a (t) vezetéken és az (ol) sarkon át az aknagyújtó készülékéhez és azután vissza az (o) sarkhoz folyik. Az (i) tengelynek a (j) rúgó hatása alatt történő el forgásánál pedig a (p) kontaktus a (q) rúgóhoz képest eltolódik, miáltal az indukciós áram a (p) kontaktuson, (q) rúgón és a transformátor primér (nl) áramkörén át kénytelen folyni, mikor is az (n2) sekundér transformátoráramkörben nagy feszültségű áram indukáltatik. Ez az áram az (s) állványon, az ehhez támaszkodó (ql) rúgón, a (t) vezetéken és az (ol) sarkon át a gyújtó készülékhez folyik. A (c) fogazott szegmensnek nyugalmi helyzetébe való visszatérése közben tehát részben alacsony feszültségű és részben magas feszültségű áram önműködően fejlesztetik, miért is ugyanez a készülék úgy párhuzamos, mint soros kapcsolású aknák gyújtásához egyaránt használatos. Az elrendezés természetesen módosítható, lényeges csak az, hogy a készülékkel transformátor van összekötve, mely a fogazott szegmensnek az induktor forgatása céljából történő mozgatásánál ezen mozgatásánál ezen mozgatás kezdeténél önműködően be-