38999. lajstromszámú szabadalom • Légüres vagy indifferens gázzal telt csőbe zárt nagy hőfok koefficienssel bíró anyagból készült drótellenállás

2 -izzás beálltánál. Igy pl. ha a drótellenállás 7 ampernél jön vörös izzásba és az áram­erősségát egész 9 ampereiig fokozzuk, ren­des viszonyok között az áramerősség csök­kentésénél aí drót még 6 aimpérenél is vö­rös izzó marad. Az ellenállásban elpusztí­tott energiamennyiség tehát mindkét eset­ben közel azonos fog lenni. Találmányunk szerint az ellenállásokat oly módon szerkesztjük, hogy adott áram­erősségnek lehetőleg ugyanaz az ellenállás feleljen meg, akár nő, akár csökken az áram­erősség, mit oly módon érünk el, hogy az el­lenállás hő kapacitását lehetőleg csökkent­jük, tehát a föntebb jelzett hőtározást és evvel az ellenállás kedvezőtlen viselkedé­sét elkerüljük. Ebből a célból az ellenál­lás tömegét lehetőleg kisebbítjük, tehát le­hetőleg vékony drótot használunk, továbbá gondoskodunk oly hőelvezetésről, mely le­hetővé teszi, hogy a drótszál lehetőleg sok hőenergiát adjon le, mielőtt vörös izzásba jönne, illetőleg a megengedett izzási ha­tárt túllépné. Eme föltételeket legjobban oly módon teljesítjük, hogy a drótot ki­nyújtott állapotban (tehát nem spirálmene­tekben) szabadon és anélkül feszítjük ki a légüres vagy indifferens gázzal, pl. hydro­génnel telt üvegedényben, hogy hőt tározó anyagokkal érintkeznék. Spirálvonalban el­helyezett- ellenállásdrót azért nem előnyös, mert a drótszál fölmelegedésa következté­ben — különösen nagyobb áramerősségek esetében — a spirálmeneteknek egymás­hoz viszonyított helyzete megváltozik, az egymáshoz közelebb került menetek erő­sebben fölhevülnének és így az ellenállás a drót különböző szakaszain különböző lenne, esetleg rövidzárlat is föllépne. A ki­nyújtva kifeszített drótszál a hőt annál gyorsabban adj! a le, minél inkább gondos­kodtunk arról, hogy a tartály maga lehe­tőleg kevés hőt nyeljen el, mit a tartály fölületének megfelelő méretezésével, ill. megnagyobbításával vagy más módon érhe­tünk el. A tartály fala és a vörös izzásig fölhevült- drótszál között lehetőleg nagy hőmérsékletkülönbségnek kell fönnállania. Hogy a szabadon kifeszített drótszál föl­hevülése következtében föllépő megnyúlás kiegyenlíthető legyen, és hogy a drótot ál­landóan a tartály középvonalában, annak falától változatlan távolságban tarthassuk, a drótot az egyik végére függesztett súly segélyével kifeszítjük, vagy pedig ugyan­ebből a célból a drót két végét rugókhoz kapcsoljuk. Ily módon a drót egyenletes lehűlését is biztosítjuk, továbbá a rövid­zárlatot vagy az üvegedény elpattanását ki­zárjuk. Ha a drót megtámasztására külön támasztékokat is alkalmazunk, ezek hőka­pacitásának is lehetőleg kicsinek kell lennie. A találmány tárgyát képező ellenállás­nak 9 ampéres ívlámpánál alkalmazható fo­ganatosítási alakja négy mérsékelt nagy­ságú csőbe van zárva, melyek közül kettő­kettő egymással párhuzamosan van kap­csolva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Légüres vagy indifferens gázzal telt csőbe zárt, na,gy hőfok koefficienssel bíró anyagból készült drótellenállás, az­által jellemezve, hogy az ellenállásdrót a tartálycsőben egyenes vonalban van kifeszítve és súly vagy rúgó által ily helyzetben tartva, oly célból, hogy adott áramerősségnek az áramerősség növeke­désénél és csökkenésénél is ugyanaz az ellenállásérték feleljen meg. 2. Az 1. alatt védett ellenállás egy foga­natosítási alakja-, azáltal jellemezve, hogy az ellenállásnak és a dróttal kap­csolatban álló és ezt körülvevő anyagok­nak tömege lehetőleg csekély, a drótot körülvevő cső fala pedig a dróttól oly távolságban van, hogy a káros hőfölhal­mozódást a gyors hőkicserélődés lehető­leg meggátolja. rés7\zimyr^nat<ián nyomdája budapesté*

Next

/
Oldalképek
Tartalom