38998. lajstromszámú szabadalom • Elektromágnes
16-os sz. 18-as sz. és így tovább megnevezéssel fognak jeleztetni. Minden egyes drót kettős pamutfonadékkal bíró rézirótból áll, melynek végeire eg37 -egy pl. 12 hüvely hosszú, hasonlóan burkolt hajlékony drótból álló drótdarab van gondosan odaforrasztva és ugy kiképezve, hogy a vezetőképessége azonos legyen azon drótéval, amelyhez forrasztatott. Minden egyes drótnagyság kezdeti és végső darabjai megerősíttetnek az (f) lyukakon való áthuzatásuk után, hogy így a tekercselések eltolódása megakadályoztassák. A találmány tárgyának jó sikere érdekében az első réteg gondos szigetelése szükségeltetik pl. sellakk és erős szigetelőpapirok vagy egyéb alkalmas szigetelőanyag segélyével és csak ezután eszközöltessék a másik réteg tekercselése. Azonképen minden további réteg is gondosan szigetelendő a megelőző réteghez képest. Az egyes drótnagyságok visszatekercselésóuél egyszer vagy kétszer körültekercseijiik azt szorosan az (e) tárcsa mellett, hogy ezzel a drótnak a tekercselési irány megváltozásánál előfordulható lecsúszását megakadályozzuk. Az (a) magnak (5. ábra) esztergára való fölfogásánál és az egyik (e) tárcsának a (c) tárcsához való odaszorítása mellett a magdrótokat gondosan izoláló burokkal látjuk el a magot. Erre a pl. 14-es számú (r) drótnak tekercselését kezdjük és előzőleg annak hajlékony (1) végét az (f) lyukon átvezetve megerősítjük. A drót elég hajlékony arra, hogy a mag köré tekercselhető legyen. A tekercselést a másik (e) lapig eszközöljük es az utolsó menetet szorosan az (e) e lap közelébe vezetjük, mire az első (i) szigetelést alkalmazzuk. Erre a tekercselőgép forgásirányát megtartva, addig folytatjuk a második réteg tekercselését, míg a kiindulási pontot elértük, mire újabb (i) szigetelőréteget alkalmazunk. Erre az (r) drótot levágjuk, hajlékony véget forrasztunk hozzá, melynek 2 végét (újra egy (f) lyukon átdugva) megerősítjük. Erre 16-os számú drótot veszünk (5. ábra) és egy (3) hajlékony véget forrasztva reá, ezt az (f) lyukon vezetjük keresztül. A tekercselőgép vagy eszterga forgásirányát megváltoztatjuk úgy, hogy a tekercselés a megelőző két réteg tekercselési irányával ellenkező. A harmadik réteget újra az (e) tárcsáig vezetve, izolálunk és a kiinduló ponthoz térünk vissza, mit újabb szigetelési réteg fölrakása követ. Erre a drótot visszahajlítva, az eszterga menetirányát megváltoztatjuk, egy réteget végigtekercselve, azt szigeteljük és a kiindulási ponthoz térünk egy újabb réteggel vissza. Erre a drótvéget levágva, a hajlékony (4) véget forrasztjuk hozzá és egy (f) lyukon vezetjük keresztül. Most a 18-as számú (t) drótot vesszük és azt egy (f) lyukon keresztülvezetett (5) hajlékony véggel ellátva, az eszterga forgásirányát megváltoztatjuk. Egy réteg tekercselése után azt izolálva, egy újabb réteggel visszatérünk és a drótot magafelé visszahajlítva megerősítjük. Ezen utóbbi réteg szigetelése után a tekecselési irányt megváltoztatjuk, egy újabb réteget tekercselünk föl, szigetelünk, s a kiindulási pontra visszatérve újra szigetelünk és a drótot visszahajlítva, azt megerősítjük. A tekercselőgép forgásirányát megváltoztatva újabb réteget tekercselünk a magra, azt szigeteljük és visszatérünk a kiindulási ponthoz. Itt a drótot levágjuk és a (6) hajlékony véget hozzáforrasztva, azt az (f) lyukon átdugjuk és megerősítjük. Ha a hatás erősítésére további rétegeket kellene alkalmazni, akkor ezek a még finomabb 20-as számú drótból állnának és (6) réteg helyett (8) réteget kellene alkalmazni. További megerősítési tekercselés mellett a 22-es drótszámra kerülne a sor és (10) réteget kellene alkalmazni. A tekercselési irány és minden egyes réteg szigetelésére vonatkozó kiviteli szabály mindig szorosan betartandó. A tekercselésnek magasabb feszültségek számára alkalmas kiviteli változata a következő: A magnak szigetelése és a legvastagabb (r) drót első két menetének föltekercselése után (mint az első példa esetében) önmaga felé visszahajlítjuk azt és megerősítjük, az
