38973. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetítési másolatok készítésére alkalmas fotografiai papirosnak vagy más képhordóknak előállítására

tele alkalmas kötő anyag választásában áll, mely anélkül, hogy a papiros fölszínének mibenlétét a fönt megemlített tulajdonsá­gokra vonatkozólag lényegesen megváltoz­tatná, vagy a papíron réteget képezne, a kérdésbe jövő anyagoknak a papirosrostokon való kellő megerősítését teszi lehetővé, más­részt pedig nem hatol túlságos mélyen a papirosba. Ily kötőanyagoknak azok az oldatok bi­zonyultak, melyeket akként kapunk, hogy lenmagot, traganthot, zselatint vagy más hasonló anyagot vízzel és savakkal, pld. kénsavval, sósavval, ecetsavval stb. any­nyira hevítünk, hogy nem képződik oly sűrű, nyálkás massza, mint amilyent fény­érzékeny rétegeknek fölhordására eddig már alkalmaztak, hanem könnyen folyós, jól szűrhető oldat, mely meg nem dermed. Különösen alkalmas kiindulási anyagnak bi­zonyult a lenmag, mely savakkal, főleg hí­gított kénsavval való főzésnél ad ily oldatot. Hogy éppen a kénsav ad majd igen hasz­nálható eredményt, azt nem lehetett előre­látni, mert ennek alkalmazása már csak azért is látszott kezdettől fogva aggályos­nak, mivel köztudomású tény az, hogy a kénsav jelenléte fényérzékeny rétegekben a fényérzékenységet igen nagy mértékben csökkenti, mely veszélyt azonban alkaiikusan ható anyagoknak adagolása által elkerülik. Ezen célra különösen a dinátríumfoszfát (közönségesen foszforsavas nátrium) bizo­nyult igen alkalmasnak, mert a foszforsav­nak hozzáadagolása a kapott fényérzékeny réteg tulajdonságaira kedvező befolyást gya­korol, amennyiben nemcsak a fényérzékeny­séget növeli, hanem az előállított fénymáso­latoknak színárnyalata is a barna színtől a fekete felé eltolódik, holott különben éppen az ezüstfoszfátról ismeretes, hogy az barna árnyalatokat szolgáltat. Az oldatot előnyö­sen tejcukorral is elegyíthetjük, minek foly­tán az anyagoknak jobb elosztását érjük el a papiros rostjaiba való egyenletesebb be­hatolás által. Az ekként összeállított és megszűrt oldatot káliumbromidnak és kálium­jódidnak, vagy a különleges esetek céljaira alkalmas halogénsóknak oldatával elegyítjük és ezzel az eleggyel az alkalmazandó papi­rost bevonjuk. Ha ilyen papirost hirtelen megszárítunk, akkor ez hosszú ideig tartós marad és ezüstsóoldattal eszközölt kezelése után sokszorosítások előállítására alkalmaz­ható lesz. Példa: 50 g. lenmagot 1000 cm8 hideg vízzel 4 cm3 tömény kénsav hozzáadagolása mellett összekeverünk és a fölforrásig he­vítünk, amikor is híg folyós oldat képződik. Ezután 15—20 g. foszforsavas nátront és 100 g. tejcukrot adagolunk és az oldatot megszűrjük. A szüredéket 20 g. bromkálium­nak és 40 g. jódkáliumnak oldatával ele­gyítjük és az egészet vizhozzáadás által 2500 cm3 -re egészítjük ki. Ezzel az oldattal a papirost bevonjuk és ezt aztán gyorsan megszárítjuk. A leírt módon kezelt papirosnak fény­érzékennyé való tétele a szokásos szerekkel közvetlenül csak a használat előtt történik, amikor is a papirost ezüstnitrátnak salétrom­savval kevert oldatával vonjuk be. Az ek­ként előállított fényérzékeny papirost ezután közvettenül sokszorosítások előállítására al­kalmazhatjuk. A megvilágítással előállított fénymásola­tot ezután savas előhívókkal hívjuk elő. Papiros helyett egyéb képtartókat, pld. vásznat vagy más hasonló anyagot is alkal­mazhatunk. A jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint készült papiros teljesen eleget tesz a bevezetésben említett kívánalmaknak. Ezen papirosra ugyanilyen módon festhetünk akva­rellfestékekkel, mint az eredeti nem fény­érzékeny anyagra. De pasztellfestékek is jól tapadnak a jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint kezelt anyagon. Ép így nem áll be olaj festékek alkalmazása esetében a festékrétegnek repedezése és leválása, mert azok a papirosrosttal közvetlenül egyesülnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás vetítési másolatok készítésére alkalmas fotogragai papirosnak vagy más képhordónak előállítására, jellemezve az­által, hogy papirost vagy más alkalmas anyagot lenmagnak, traganthnak, zsela-

Next

/
Oldalképek
Tartalom