38972. lajstromszámú szabadalom • Berendezés cigarettahüvelykészítő gépeknél a hüvelyvarratnak és szopókatekercs végének a hüvelynek a hajtogató orsótól a szopóka bedugó tolókához vitele közben egymást födő helyzetbe állítására

— 3 -oly célból, hogy a hüvelyt fölvegye, előre mozog. Amint a hüvely mellső vége a (h) toldatot eléri, a (32) tengelyt a rajz szerint az (a) excenterkorong a (b c d) emelők közvetítésével hosszanti irányban hátrafelé mozgatja. Az (a) excenter (B) hornya olyan, hogy a (32) tengely hátrafelé mozgásának első szaka alatt az (i) rudat még mozdulatlanul tartja, tehát a (32) tengely hátrafelé mozgásánál az (i) rúd a (k) fejjel együtt a (g) tölcsérből kilép és az (x) hüvelybe hatol. A (32) tengely és (i) rúd viszonylagos mozgása következtében az(r) nyomógörgő az (1) válldarab hatása alatt a leírt módon a (h) toldaton fölhúzott (x) hüvelyre hat és ezt befogja. Tekintettel a (g) vezetőtölcsérnek az (i) rúd (k) fejéhez viszonyított helyzetére a tölcsér a hüvelyt akkor is biztosan megfogja, mikor a hüvely vége némileg össze van gyűrve, vagy mikor a hüvely — mint ez hosszabb hüvelyeknél gyakrabban megtörténik — a vízszintes síkból némileg kihajlik. Ismeretes a 32034. számú törzsszabadalomból, hogy mikor az (x) hüvely a (32) tengelyre föl van húzva, a (6) szán a (32) tengellyel együtt harántirányban kezd mozogni, miközben a (32) tengelyt a (49) fogaskerék bizonyos mértékben el ,is forgatja, hogy a hüvelyvarrat a szopókatekeres végével födésre kerüljön. A szán és (32) tengely eme mozgása közben — melyben az (i) rúd is részt vesz, az eddig állandóan ugyanabban a helyzetben maradt rudat az (A) excenterkorong a (B) horony és a (D E G H J M) emelők közvetítésével annyira előre tolja, hogy (k) feje teljesen a hüvely másik végéig jut és ezt fölnyithatja. Ha tehát a hüvely összegyűrődött, vagy ha szabad vége a kések életlen volta miatt nincs teljesen nyitva, ezeket a hibákat a behatoló (k) fej megszünteti és a hüvely szabad végén is kinyílik. Az (A) excenterkorong (B) hornya akként van alakítva, hogy a (k) fej körülbelül akkor legyen legmesszebb előre tolva, mikor a (6) szán harántirányú mozgásának körülbelül felét elvégezte. Mire a szán harántirányú mozgását befejezi, az (i) rúd és (k) feje ismét visszafelé mozgott úgy, hogy eme mozgás végén a (k) fej a hüvely szabad végétől mintegy 10— 20 mm. távolságban van, tehát a szopókatolíóka a hüvelyben helyet talál. Abban a mér tékben, amelyben a szopókatolóka a hüvelybe behatol, fogja a megfelelően alakított (B) horony is az (i) rudat és (k) fejét visszahúzni, míg az ismét teljesen a (32) tengelybe be nem lép, feje pedig a (g) vezetőtölcsérben nem fekszik, mjint az az 1. ábrán látható. Abblan a pillanatban, melyben az (i) rúd a végállását elérte, a szopókatolóka is teljesen befejezte, mozgását és a szopókát teljesen betolta a hüvelybe úgy, hogy mikor a végállásába jutott (i) rúd (1) válldarabja az (r) görgőt a (32) tengely (h) toldatáról leemelte és a hüvelyt szabaddá tette, a most visszafelé mozgó szopókatolóka a szopókával ellátott hüvelyt a (32) tengelyről lehúzhatja és lerakhatja. A (6) szán és a (32) tengely most már visszafelé mozog, hogy a hajtogató orsóval szembe kerüljön és erről újabb hüvelyt vehessen föl. Mint az a mondottakból kitűnik, a szopókatolókának a (k) fej által szétnyitott hüvelybe való behatolása alatt a hüvelyt az (i) rúd, illetve ennek (k) feje meg cilíitckmasztja, mi különösen hosszú hüvelyeknél fontos, mert ily mjódon a hüvely behajlása és a vízszintes síkban való kitérése is meg van gátolva, tehát hibás hüvelyek ebből az okból sem képződhetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 32034. sz. törzsszabadalomban védett berendezés egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hosszanti és harántirányban eltolható (32) tengelyben egy, a hosszanti irányban a tengelytől függetlenül eltolható (i) rúd van elrendezve, mely egyik állásában egy (g) vezetőtölcsérrel kapcsolatban a hajtogatóorsó által a tengelyhez vezetett hüvelyt biztosan vezeti és a tengelyen rögzíti, a rögzítés megtörténte után pedig a hüvelybe behatol és ezt kitágítja, s