38969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cementből készült sajtolt műkőlemezeknek, vagy hasonló tárgyaknak festésére

— 2 -más része pedig annak cementjével egyesül. E kötőszerek tartják úgyszólván a festőanyagot. Minthogy a cement legjobban cementtel köt, úgy a kötszer alapanyagául cementet választunk, például közönséges fehér cementet. Másrészt a kötszernek a festőanyag leköthetése céljából legalább vízhatlan testet is kell tartalmaznia, mint stearint, paraffint, vagy hasonlót, továbbá hamuzsirt, gyantát stb. A festőanyag előállítására szolgáló keverék tehát lényegében festékből és cementből áll. A festéktömeg jó keverési aránya pld. a következő: Közönséges fehér cement — kg. 100 Poralakú festék 10 Stearin ... . _ « 0.980 Hamuzsir .. « 0.048 Gyanta ... . _ ... « 0.040 kg. 111.068 . A tégla cementjében lévő nedvesség a festékrétegnek kötését már a sajtolás közben vezeti be. A festék teljes lekötése a téglának vízzel alkalmas módon való kezelése által eszközöltetik. A leírt módon Összetett festéktömeg segélyével elérjük a kitűzött célt, mivel a közönséges fehér cement úgy a tégla cementjével, mint a festéktömeg más anyagaival könnyen egyesül. Szines tégla előállítására az eljárást a következő módon hajtjuk végre; A tégla előállítására szolgáló (a) habarcsot (1. ábra), mely egy rész cementből és három rész homokból áll, a (b) sajtóformába hozzuk és simítófával lesimítjuk. A tégla fölső fölületére most formakeretet helyezünk, mely maga között és a (b) forma belső szélei között (c) középteret hagy szabadon, mely középtér a téglára formálandó szöglécnek felel meg. A (c) középteret habarccsal töltjük meg és a formakeretet azután ismét eltávolítjuk. A még képlékeny téglát most porszita segélyével festéktömeggel hintjük be és azután sajtoljuk. A tégla habarcsában lévő nedvesség először a festékrétegnek magához a téglához való kötését eszközli, s ez azáltal tökéletesíttetik, hogy a téglákat formájukban forgó korongra helyezzük, mely korongra egyik helyen finomra porlasztott vizet bocsátunk. Ha a téglát (d) rajzzal akarjuk ellátni, mint az pl. a 2. ábrán föl van tüntetve, úgy előbb a téglára poralakú festéktömeget hozunk, azután a sajtolás előtt a téglára a (d) rajz szerint kivágott cinklemezt helyezünk és a másik szinű festékkel vonjuk be. A cinklemez eltávolítása után a téglát sajtoljuk, amelyen most a (d) rajz az alapszíntől különböző szinben tűnik fül. Ez eljárás után a szines téglákat egy-két napig a formákban hagyjuk, hogy a formából való kivevéshez elég szilárdsággal bírjanak. A formából való kivevós után oly helyre hozzuk, hol azok 20—30 napig feküeve maradnak és időnkint megöntöztetnek, hogy a habarcs a kívánt szilárdságot és kötőerőt nyerje. A téglákat azután végül szárítókamrába hozzuk, ahol még 30—60 napig maradnak, míg használatra teljesen alkalmasak. A téglákat épületek díszítése céljából, reklámcélokra, vagy hasonlókra bármilyen alakú rajzzal és kívánt szinnel láthatjuk el. A festéktömeg összetétele a kész műkőlemezek alkalmazási módja, a gyártási helye levegőjének nedvességtartalma, az időjárás stb. szerint változik. A leírt eljárás cementből készült műkőlemezekhez és hasonló tárgyakhoz, mint pl. épületkövekhez, falfödésekhez, burkolótéglákhoz stb.-hez alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás cementből készült sajtolt műkőlemezeknek és hasonló tárgyaknak festésére, jellemezve azáltal, hogy a festéktömeghez vízhatlan kötőszereket adunk, mely kötőszerek egyik része a festőanyaggal, másik része a cementtel egyesül, mire azután sajtolás után a festéktömegaek a téglához való tapadása, adott esetben előzetes vízhozzáadás után, bekövetkezik. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy