38966. lajstromszámú szabadalom • Aknaelzárás

- 2 — általában leírhat úgy, hogy a sín csakis ' akkor fordulhat el, mikor a hajtórúd megfelelő forgáspontja is eltolódik. A hajtórúd mozgásának eme kényszerítve végbemenő első szakaszát — melyben az ajtóig részt vesz — arra használhatjuk föl, hogy az ajtó vezetőgörgőit, melye;k végállásukban a vezető sín kivágásaiba befogódzanak, eme kivágásokból kiemeljük, minek megtörténte után az ajtó eltolódása már a föntebb jelzett utódon fog végbe menni. A csatolt rajz 1. ábráján az aknaelzárás elölnézete, 2. ábráján annak oldalnézete látható, míg a 3. ábra egy módosított foganatosítási alak elölnézete. A súllyal terhelt (a) görgő, — melyet a (b) hajtórúd köt össze a vízszintes irányban eltolható (c) aknaelzáró ajtóval — a görbített (d) sín mentén, mely a csap körül forgatható, szabadon gördülhet úgy, hogy saját súlyának hatása alatt a nyugalmi helyzetében mindig a pályája legmélyebb pontján van. A (d) sín, mely a súllyal terhelt görgő leesését meggátló (f) kengyellel van ellátva, a (g) hajtórúd útján a kétkarú (h) emelővel áll kapcsolatban, melynek másik karja a szállítókas (j), illetve (k) ütközőivel együtt működő (i) görgőt viselj. Ezen most leírt berendezés működési módja a következő: Az (i) görgőt a szállítókas lefelé mozgásánál a (k) ütköző az (il) állásból (2. ábra) a teljesen kihúzva ábrázolt állásba állítja, minek következtében a köralakban meghajlított (d) sín az 1. ábrán pontozva jelzett állásba jut úgy, hogy az (a) görgő — mely a sín elfordulása következtében legmagasabb állását foglalja el — eme sínen legördül és a (c) ajtót a (b) hajtórúd segélyével a zárjó állásba tolja. Mikor a szállítókas fölfelé mozog, a (j) ütköző éri az (i) görgőt, mjinek következtében a (d) sín újból a teljesen kihúzva ábrázolt helyzetet fogja elfoglalni. Az (a) görgő — mely ismét a legmagasabb helyzetébe jutott — saját súlyának hatása alatt ismét gördülni kezd és végül is az 1. ábrán látható legmélyebb helyzetét foglalja el, miközben a (c) ajtót a (b) hajtórúd által kifejtett húzóerő a zárőhelyzetébe vis&z a m ozg atta, Ha már most valamely erő az ajtó mozgását akadályozza, az (a) görgő a (d) sín mentén le nem gördülhet, de amint ez az akar dály megszűnt, a görgő súlya ismét hatni kezd és az ajtót az egyik vagy másik végállásába tolja. A (d) sín görbülete és lejtőssége akkora, hogy a súllyal terhelt görgő lökés nélkül éri a pályája alsó végpontját. A 3. ábrán látható foganatosítási alak az előbb leírttjól annyiban tér el, hogy a záróajtó mozgását kényszerítve indítja meg, a súllyal terhelt görgő pedig az ajtó nyitását vagy zárását csakis akkor végzi, mikor az azt megkezdő kényszermozgás befejeződött. Ugyanis mialatt ia sín a teljesen kihúzott állásából a pontozva kihúzott állásába jut, a súllyal terhelt (a) görgőnek annak következtében, hogy az (f) keggyel nem enged, oly körívben kénytelen mozogni, melynek középpontja a (d) sín (e) forgáscsapja, Minthogy eme kör suganamás, mint a (b) hajtórúd hossza, a hajtórúd és az ajtó kapcsolási csapjának az (1) úton kényszerítve kell elmozdulnia, mely mozgást arra használhatjuk föl, hogy az (m) görgő az (o) sínnek a zárjó ajtó végállásánál alkalmazott (n) bevágásából kiemelkedjék. Ugyanily bevágást lehet a sín ama, másik pontján is alkalmazni, hol az (m) görgő másik végállása van. A berendezés működésimódja eme másik végállásban ugyanaz, ami az előbb leírt. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Aknaelzárás eltolható ajtóval, jellemezve az ajtóval hajtórúd útján kapcsolt súlylyal terhelt emelő által, mely égy vízszintes forgástengely körül elforgatható sínen van vezetve, míg a sín a szállítókas ütközői által ismert ivódon befolyásolt emelőszerkezet segélyével az egyik vagy másik irány felé lejtő helyzetbe állítható be úgy, hogy az ily módon a legmagasabb helyzetébe jutó