38963. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhevítő készülék

kély mértékben járul hozzá a folyadék gyors és egyenletes hevítésének sikeréhez. A mellékelt ábra a találmány példaképem foganatosítási alakjának függélyes metszete. A készülék az (a) állványon van fölépítve, mely a szokásos (b) szintező csavarokkal bír. Az állvány (c) keretén a (d) alaplemez van elhelyezve, melyre egy fölül zárt (e) kúpos köpeny erősíttetik. A (d) alaplemezen az (f) gőzvezető cső halad keresztül, mely a gőzelosztó (g) csőben végződik. Ezen elosztó cső (h) furatain ömlik be a fűtést eszközlő gőz, a (d) alaplemez és az (e) kúpos köpeny által bezárt térbe. A kondenzvíz elvezetését az (i) cső eszközli, melynek szája a (d) alaplemezből kiáll úgy, hogy az utóbbin a víz állva marad- a megfelelő magasságban. Nehogy a gőz egyszerűen eltávozhassák a fűtőtérből, az (i) csőnek SiZíEtJcl Hr (k) ernyővel födetik be, amely ernyő majdnem a (d) alaplemezig nyúlik le úgy, hogy a gőz kiáramlását föltétlenül megakadályozó folyadékzár keletkezik. Nehogy a (h) nyílásokon kiáramló gőz közvetlenül érintkezhessen a kondenzvízzel, azért a (g) gőzelosztó cső alatt a csekély lejtősséggel bíró (l) ernyőt rendezzük el. Az (e) kúpos köpenyt egy másik kéttős falú (m) köpeny veszi körül, amelynek falai által bezárt tér a második fűtőteret, illetőleg a második hevítő elemet képezi. Az (e) és (m) köpenyek között a hevítendő folyadék átvezetésére szolgáló csatornának egyik fele keletkezik, amennyiben az (m) köpeny, mint ez a rajzban is látható, nem ér le a (d) alaplemezig. Az (m) köpenyt még egy harmadik (n) köpeny veszi körül úgy, hogy (m) és (n) között a csatorna másik fele, a kettős falú (n) köpenyben pedig1

egy harmadik fűtőtér, illetőleg hevítő elem keletkezik. Az (n) köpenyt az (o) köpeny veszi körül, de csak azért, hogy ezzel egy hőszigetelő légréteget zárjon be, amely a készülék sugárzási hőveszteségét csökkenti. Az (o) köpeny a (c) keretre támaszkodik, melyre tetszőlegesen lehet megerősíteni. Az összes köpenyeken egy (p) csap halad keresztül, amelynek (q) orsója kellő elforgatás esetében a második (m) hevítő elemet köti össze az (e) kúpos köpeny terével úgy, hogy az (f) cső által a készülőikbe vezetett gőz a második fűtőtérbe is áramolhatik. Az (m) köpenyben lecsapódó vizet az (r) cső vezeti el, melynek szája valamivel magasabban áll az, ezen köpenyben bezárt tér alapjánál, tehát itt is bizonyos magasságú vízréteg fog keleti kezni, mielőtt a víz lefolyhatna. A levezető (r) cső előtt ismét, egy, a vízbe lenyúló (s) ernyő van alkalmazva, mely folyadékzárt alakot és megakadályozza a gőznek az (r) csövön való eltávolodását. Az (n) köpenyen és az (m) köpeny külső falán a (t) csap halad keresztül, amely célszerűen az előbbi (p) csappal szemközt helyeztetik el. A (t) csap az (m) és (n) fűtőelemek tereinek összekötésére szolgál, amennyiben az (m) köpeny terén keresztüláramló gőz az (u) nyíláson az (n) köpeny üregébe vezettetik be. Ez utóbbiból a kondenzvíz, valamint a gőzfölösleg a (v) lefolyócsövön egyszerűen eltávozik. Mindaddig, amíg a készülék tevékenysége teljes, úgy kell beállítani a gőzhozzávezetést, hogy a gőznek bizonyos fölöslege állandóan kifolyjon a (v) csövön, amiáltal biztosak vagyunk afelől, hogy a gőz a kivánt módon áramlik keresztül a három fűtőteren. A folyadékot a készülék tetején elrendezett (x) tölcsér vezeti a készülékhez. A tölcsér fölött a (z) folyadéktartány rendezhető el, amelyből a folyadéklefolyást az (y) úszó (ismert módon) szabályozhatja. Az (x) bebocsátótölcsér alsó lapja két egybevágó nyílásokkal ellátott, lemezből áll, mely közül az alsó helytálló, a fölső pedig elforgatható úgy, hogy a kifolyási nyílások nagyságát, s vele a készülékbe bocsátott folyadék mennyiségét szabályozhatjuk. A lemez forgatása a hozzáerősített két (al) karral, vagy hasonlóval történhetik. A fölhevített folyadék a (dl) lefolyással ellátott (cl) gyűjtőedénybe folyik az U-alakú csatornából. A (p) csap a (bl) vákuumszeleppel le-