38963. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhevítő készülék

kély mértékben járul hozzá a folyadék gyors és egyenletes hevítésének sikeréhez. A mellékelt ábra a találmány példaképem foganatosítási alakjának függélyes met­szete. A készülék az (a) állványon van fölépítve, mely a szokásos (b) szintező csavarokkal bír. Az állvány (c) keretén a (d) alaple­mez van elhelyezve, melyre egy fölül zárt (e) kúpos köpeny erősíttetik. A (d) alaple­mezen az (f) gőzvezető cső halad keresz­tül, mely a gőzelosztó (g) csőben végző­dik. Ezen elosztó cső (h) furatain ömlik be a fűtést eszközlő gőz, a (d) alaplemez és az (e) kúpos köpeny által bezárt térbe. A kondenzvíz elvezetését az (i) cső eszközli, melynek szája a (d) alaplemezből kiáll úgy, hogy az utóbbin a víz állva marad- a meg­felelő magasságban. Nehogy a gőz egysze­rűen eltávozhassák a fűtőtérből, az (i) cső­nek SiZíEtJcl Hr (k) ernyővel födetik be, amely ernyő majdnem a (d) alaplemezig nyúlik le úgy, hogy a gőz kiáramlását föltétlenül megakadályozó folyadékzár keletkezik. Ne­hogy a (h) nyílásokon kiáramló gőz köz­vetlenül érintkezhessen a kondenzvízzel, azért a (g) gőzelosztó cső alatt a cse­kély lejtősséggel bíró (l) ernyőt rendez­zük el. Az (e) kúpos köpenyt egy másik kéttős falú (m) köpeny veszi körül, amelynek falai által bezárt tér a második fűtőteret, illetőleg a második hevítő elemet képezi. Az (e) és (m) köpenyek között a hevítendő folyadék átvezetésére szolgáló csatornának egyik fele keletkezik, amennyiben az (m) köpeny, mint ez a rajzban is látható, nem ér le a (d) alaplemezig. Az (m) köpenyt még egy harmadik (n) köpeny veszi körül úgy, hogy (m) és (n) között a csatorna má­sik fele, a kettős falú (n) köpenyben pe­dig1 egy harmadik fűtőtér, illetőleg he­vítő elem keletkezik. Az (n) köpenyt az (o) köpeny veszi kö­rül, de csak azért, hogy ezzel egy hőszi­getelő légréteget zárjon be, amely a ké­szülék sugárzási hőveszteségét csökkenti. Az (o) köpeny a (c) keretre támaszkodik, melyre tetszőlegesen lehet megerősíteni. Az összes köpenyeken egy (p) csap ha­lad keresztül, amelynek (q) orsója kellő el­forgatás esetében a második (m) hevítő elemet köti össze az (e) kúpos köpeny te­rével úgy, hogy az (f) cső által a készü­lőikbe vezetett gőz a második fűtőtérbe is áramolhatik. Az (m) köpenyben lecsapódó vizet az (r) cső vezeti el, melynek szája valamivel magasabban áll az, ezen kö­penyben bezárt tér alapjánál, tehát itt is bizonyos magasságú vízréteg fog keleti kezni, mielőtt a víz lefolyhatna. A levezető (r) cső előtt ismét, egy, a vízbe lenyúló (s) ernyő van alkalmazva, mely folyadék­zárt alakot és megakadályozza a gőznek az (r) csövön való eltávolodását. Az (n) kö­penyen és az (m) köpeny külső falán a (t) csap halad keresztül, amely célszerűen az előbbi (p) csappal szemközt helyeztetik el. A (t) csap az (m) és (n) fűtőelemek terei­nek összekötésére szolgál, amennyiben az (m) köpeny terén keresztüláramló gőz az (u) nyíláson az (n) köpeny üregébe vezet­tetik be. Ez utóbbiból a kondenzvíz, vala­mint a gőzfölösleg a (v) lefolyócsövön egyszerűen eltávozik. Mindaddig, amíg a készülék tevékenysége teljes, úgy kell be­állítani a gőzhozzávezetést, hogy a gőznek bizonyos fölöslege állandóan kifolyjon a (v) csövön, amiáltal biztosak vagyunk afelől, hogy a gőz a kivánt módon áramlik ke­resztül a három fűtőteren. A folyadékot a készülék tetején elrende­zett (x) tölcsér vezeti a készülékhez. A tölcsér fölött a (z) folyadéktartány ren­dezhető el, amelyből a folyadéklefolyást az (y) úszó (ismert módon) szabályozhatja. Az (x) bebocsátótölcsér alsó lapja két egybevágó nyílásokkal ellátott, lemezből áll, mely közül az alsó helytálló, a fölső pedig elforgatható úgy, hogy a kifolyási nyílások nagyságát, s vele a készülékbe bo­csátott folyadék mennyiségét szabályozhat­juk. A lemez forgatása a hozzáerősített két (al) karral, vagy hasonlóval történ­hetik. A fölhevített folyadék a (dl) lefo­lyással ellátott (cl) gyűjtőedénybe folyik az U-alakú csatornából. A (p) csap a (bl) vákuumszeleppel le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom