38961. lajstromszámú szabadalom • Kábelcsatorna elektromos vezetékekhez
- 2 — nél a légszigetelés és az egyes elzárt kamrákba való szétosztás ugyanazon elve van megvalósítva és pedig a 12. ábra két vezető csatornán keresztülvezetett hosszmetszetet ábrázol, a 13. ábra belsejének nézetét mutatja, végül a 14. ábra annak keresztmetszete a 13. ábra (B^-B) vonala mentén. Amint látható, az (1) csatornatuskók végeiken nagy (2) kibővülésekkel vannak ellátva. Emellett gondoskodva van arról, hogy az egyes csatornák közt elegendő vastagságú (3) közfalak maradjanak fön, hogy egyrészt a csatornatuskó tartóssága elég nagy legyen, másrészt hogy elegendő szigetelést érjünk el. A (4) összekötő hüvelyek, melyek egyszerűen két-két összetalálkozó csatornatuskó (2) kibővüléseibe illesztetnek be, amint az főkép a 3. ábrán látható, végeik felé keskenyítve vannak és keresztüllyukasztott, szigetelő tömítő anyagból való (5) tárcsákkal vannak ellátva. Ilyen, kaucsukból való anyagból való tárcsák a (2) kibővüléseknek belső fenéklapján is lehetnek elrendezve. A csatornatuskók összeillesztésénél a tuskók találkozási helyei közé a (4) karmantyúk keresztüldugására megfelelő nyílásokkal ellátott, rugalmas anyagból, mint pl. kaucsukból vagy hasonlóból való (6) lemezek illesztetnek be (1. ábra). Ilyen, elektromos vezetékekhez való csatornatuskók, körülbelül 12000 Volt feszültségekig egyszerűen a földbe fektethetők le, mikor is annak veszélye el van kerülve, hogy a találkozási helyeken görbítések vagy hajlítások folytán a lefektetés alkalmával vagy későbbi használat közben törések következzenek be. A második, a 4—8. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a találkozási helyeken lévő (7) összekötő karmantyúk végeiken legömbölyített (8) karimával vannak ellátva, melyre egy megfelelően alakított, rugalmas szigetelő anyagból való (9) süveg van húzva. Ugyanilyen módon a (11) csatornatuskókban lévő (10) kibővülések is belső végükön le vannak gömbölyítve úgy. hogy a (9) tömítő süvegek mindenütt légmentesen támaszkodnak és jó elzárást biztosítanak akkor is, ha a találkozási helyek aránylag erősebb kanyarulatokban fektettetnek le. A (11) csatornatuskók végei is egy-egy karimaszerű (12) nyúlvánnyal vannak ellátva, mely felé egy a (11) csatornatuskók találkozó végei közé beillesztendő (14) tömítőlemez megfelelő (13) áthajlított karimás széle nyúlik (4., 5. és 8. ábrák). A találkozási hely kívül még (15) szigetelő szalaggal lehet körülcsavarva. A 9—11. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a zománcolt kőagyagból, porcellánból vagy sajtolt faanyagból való külső erős (16) csövek mindkét végükön belül (17) lépcsőkkel vannak ellátva, melyekre szigetelő (18) tárcsák, melyek szintén porcellánból, kőagyagból vagy faanyagból állnak, támaszkodnak. E tárcsák a (16) csövekbe légmentesen vannak beillesztve, pl. gumiból vagy hasonló anyagból való tömítéseknek beragasztással való fölhasználása mellett. A vezetékek számára alkalmazott, porcellánból, üvegből, kemény gumiból stb. való (19) szigetelő csövek már most célszerűen egymástól, valamint a külső (16) cső falától egyenlő távolságban a (18) tárcsák megfelelő furataiba vannak ágyazva és szintén vagy gumidugók segélyével vagy ezen tárcsákba való beragasztás útján légmentesen el vannak zárva. Ily módon a (16) csövekben lévő (20) kamrák légmentes zárral bírnak ugy, hogy levegő keresztülvonulása, vagy külső nedves levegő stb. bejutása minden tekintetben meg van gátolva. A (19) csövek belsejében a (21) vezetékek foglalnak helyet. Hogy már most a találkozási helyeken is jó szigetelést kapjunk, a (19) csövek kinyúló (22) végére célszerűen kaucsukból vagy hasonló anyagból való (23) szigetelő tömlők vannak tömören fölhúzva úgy, hogy nedvességnek ezeken keresztül való bejutása, vagy a levegőnek a vezetékekhez való hozzá jutása elkerültetik. A (22) csövek vége, mely csövekre a (23) gumitömlők feküsznek, elegendő hosszú kell hogy legyen,