38952. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem

lemezt rendezünk el (mely ugyanoly fém­ből áll, mint a belső edény). Ugyanily mó­don lehetne egy újabb lyukacsos réteget és egy második ugyanolyan fémpalástot el­rendezni, míimellett végül az egészet folyar dékáthatlan izoláló cellaedénybe visszük. A belső betétedény és az' azt körülvevő fémpalást fölső szélükön elektrofémes úton egymással összekötve és az elemnek nega­tív sarkszorítójává egyesítve vannak. A leírt összetételű elemet, főleg száraz­elem alakjában, egy alkalmas elektromos forrásnak ellenkező irányban vezetett elek­tromos áramán keresztül ismét megt-ölthet­jük. Minthogy az elemnek hengeres alakja ki­válóan előnyösnek mutatkozik, egy ilyen alakú elem a jelen találmány példaképeni megért-hetése végett a mellékelt rajzon van föltüntetve, hol a részek metszetben lát­hatók. Emellett csak egyetlen egy tarta­léklemezt, illetve elektriódaburkolást téte­leztünk föl. A folyadékáthatlan, cinkből vagy más efféléből előállított (1) edény negatív sark­elektróda gyanánt szolgál. Ugyanilyen fém­ből áll az átlyukgatott (2) bélés, melynek külső fölülete az (1) edény belső fölüle­téhez erősítve; esetleg forrasztva van. Az (1) edény külső falát folyadékfölszívó anyagból, pl. itató vagy szűrő papírból álló réteg veszi körül, melyet az (1) edénnyel ugyanazon fémből álló (4) palást vesz szo­rosan körül. Az egész egy szigetelő anyagból álló fo­lyadékáthatlan (5) cellaedénybe van he­lyezve. A pozitív (6) sarkelektródát a depolari­záljó (7) anyag veszi körül, mely egy lika­csos (8) szövetbe vagy más effélébe van zárva és az ezen utóbbi és a likacsos edény fölülete közti tér a (9) elektródát tartal­mazza, mely indifferens anyaggal van ke­verve. Ily módon félszilárd anyag képezte­tik, mely a folyékony elektrolytot lebegő állapotban tartja úgy, hogy annak kiszára­dása tisztán a nehézségi hatás következté­ben gátoltatik meg, továbbá a hajszálcsö­vecskék vonzió ereje, mely előáll, mihelyt az (1) edény az elektrokémiai hatás foly­tán folyadékátbocsátó lett, a lyukacsos (3) réteget a folyékony elektrolyttel átnedve­síti. A negatív sarkszorító elektro-fémes úton az (1) edénnyel és az (5) köpennyel (10)­nél, illetve (ll)-nél van összekötve. Egy indifferens részecskékből, mint pl. üvegszilánkokból álló (12) réteg arra szol­gál, hogy az elemben netán keletkező gá­zok rajta eltávozhassanak. Ezen rétegen egy más fölszívó képességű anyagból, pl. tőzegből vagy tőzegporbpl álló (13) réteg van elrendezve és az elemet olvadó anyag­ból, mint pl. szurokból és kaucsukból, vagy kénből és kátrányból álló (14) réteg zárja el. A (12) rétegbe lefelé nyúló (15) cső le­hetővé teszi, hogy gázok eltávozhassanak és az elem belsejében előálló nyomásnöve­kedést megakadályozza. A vezeték a pozitív elektródhoz (16)-nál kapcsoltatik össze. Egy az (1 2) és (4)-hez hasonló fémből álló (17) lemez a (4) kö­peny kiegészítésére, míg a szigetelő (18) tartó a pozitív elektródának és depolarizáló anyagnak tartására szolgál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Galvánelem, melynél a negatív elektród­lemezekből és likacsos, folyadékáthat­lan anyagból álló rétegből képeztetik, akként, hogy az elektrolyt eleinte csak egy lemezzel jön érintkezésbe, jelle­mezve azáltal, hogy a likacsos réteg mindkét lemeznek érintkező fölületevel jön kontaktusba úgy, hogy az egyik le­meznek az elektrolyt vegyi hatása kö­vetkeztében való megnedvesedése esetén a második lemez felületének lyukképző helyével szomszédos részeken elektro­kémiai váltakozó hatásban van. 2. Az 1. alatt igényelt többrétegű elek­tródának egy foganatosítási alakja, jel­lemezve azáltal, hogy a likacsos réteg elkülönített lemezek az elektromos áram elvezetésére szolgáló közös kapcsolási hellyel fémes összeköttetésben állanak. 3. Az 1. alatt igényelt többrétegű elek­tródnak egy foganatosítási alakja, jel­lemezve azáltal, hogy a likacsos* folya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom