38939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papíranyag előállítására lenből, kenderből, ramieből és más hasonló növényekből
Megjelent 190t. évi junius hó 3-án. MAGY. KIR. SZABADALMI Wh HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 88989. szám. XIII/a. OSZTÁLY. Eljárás papíranyag előállítására lenből, kenderből, ramiéből és más hasonló növényekből. SOCIÉTÉ ANONYME POUR LA FABRICATION DES PATES Á PAPIER DE LIN ET SUCCÉDANÉS CÉG TUNIS, BAB EL KHADRABAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 augusztus hó 3 ika Jelen találmány tárgya egy vegyi eljárás lenszáraknak és más efféléknek kezelésére oly célból, hogy a hasznosítható rostokat a fától különválasszuk. A különválasztott rostokat papíranyagra dolgozzuk föl, míg a fa összegyűjthető és kéregpapiros, közönséges papiros gyártására és más egyéb célokra használható föl. Az eljárás abban áll, hogy vegyi kezeléssel és utána következő rendszeres mosással lehetővé tesszük azon lenszáraknak és más hasonló növényeknek hasznosítását, melyek az iparban nem voltak értékesíthetők azért, mert a növény mag termelésére és nem textilanyag előállítására termeltetett. A vegyi kezelés arra a tényre van alapítva, hogy a rostok «pektocellulozából», a fa pedig «lignocellulozából» áll és hogy ezek az anyagok nem viselkednek egyformán bázisokkal és oxydáló anyagokkal szemben. A cellulóza képlete C8 H1 0 06 A pektocelluloza C1 2 H1( i O10 A lignocelluloza Ci a H1 8 0„ Az eljárás legcélszerűbb foganatosítása a következő: A kezelendő szárakat összezúzzuk és rácsos fölületeken erős levegőáramnak teszszük ki, hogy azokat a kövektől, portól és egyéb tisztátalanságoktól megtisztítsuk. Az előzetes zúzás nem föltétlenül szükséges, de megkönnyíti a vegyi kezelést és kevésbé erős fürdők használatát teszi lehetővé, sőt a zúzott szárakat a vegyszerek könnyebben hatják át és így egyenletesebb hatást gyakorolnak. Az így megtisztított szárakat azután az első kezelésnek vetjük alá a rostokat egymással összekötő és a rostnyalábokat a fával összetapasztó kötőanyag eltávolítása céljából. Ezen kezelés áztatásból vagy vízgőzzel való kezelésből állhat, levegő, nátronlúg stb. jelenlétében. Ezután a rostok és a fa elegyét valamely oxydálóanyag hatásának vetjük alá vízgőz jelenlétében. Ezen oxydálóanyag lehet akár szabad klór, akár alklórossavas mész, akár valamely más hasonló hatású anyag. Ezen műveletet tetszőleges alkalmas módon