38939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papíranyag előállítására lenből, kenderből, ramieből és más hasonló növényekből

Megjelent 190t. évi junius hó 3-án. MAGY. KIR. SZABADALMI Wh HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 88989. szám. XIII/a. OSZTÁLY. Eljárás papíranyag előállítására lenből, kenderből, ramiéből és más hasonló növényekből. SOCIÉTÉ ANONYME POUR LA FABRICATION DES PATES Á PAPIER DE LIN ET SUCCÉDANÉS CÉG TUNIS, BAB EL KHADRABAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 augusztus hó 3 ika Jelen találmány tárgya egy vegyi eljárás lenszáraknak és más efféléknek kezelésére oly célból, hogy a hasznosítható rostokat a fától különválasszuk. A különválasztott ros­tokat papíranyagra dolgozzuk föl, míg a fa összegyűjthető és kéregpapiros, közönséges papiros gyártására és más egyéb célokra használható föl. Az eljárás abban áll, hogy vegyi keze­léssel és utána következő rendszeres mo­sással lehetővé tesszük azon lenszáraknak és más hasonló növényeknek hasznosítását, melyek az iparban nem voltak értékesít­hetők azért, mert a növény mag termelé­sére és nem textilanyag előállítására ter­meltetett. A vegyi kezelés arra a tényre van ala­pítva, hogy a rostok «pektocellulozából», a fa pedig «lignocellulozából» áll és hogy ezek az anyagok nem viselkednek egyfor­mán bázisokkal és oxydáló anyagokkal szemben. A cellulóza képlete C8 H1 0 06 A pektocelluloza C1 2 H1( i O10 A lignocelluloza Ci a H1 8 0„ Az eljárás legcélszerűbb foganatosítása a következő: A kezelendő szárakat összezúzzuk és rácsos fölületeken erős levegőáramnak tesz­szük ki, hogy azokat a kövektől, portól és egyéb tisztátalanságoktól megtisztítsuk. Az előzetes zúzás nem föltétlenül szükséges, de megkönnyíti a vegyi kezelést és kevésbé erős fürdők használatát teszi lehetővé, sőt a zúzott szárakat a vegyszerek könnyeb­ben hatják át és így egyenletesebb hatást gyakorolnak. Az így megtisztított szárakat azután az első kezelésnek vetjük alá a rostokat egy­mással összekötő és a rostnyalábokat a fá­val összetapasztó kötőanyag eltávolítása céljából. Ezen kezelés áztatásból vagy víz­gőzzel való kezelésből állhat, levegő, nátron­lúg stb. jelenlétében. Ezután a rostok és a fa elegyét vala­mely oxydálóanyag hatásának vetjük alá vízgőz jelenlétében. Ezen oxydálóanyag lehet akár szabad klór, akár alklórossavas mész, akár valamely más hasonló hatású anyag. Ezen műveletet tetszőleges alkalmas módon

Next

/
Oldalképek
Tartalom