38931. lajstromszámú szabadalom • Újítások kefetestfúró- és tömőgépeken

_ 4 -furó- ill. tömőszerszára vége és a kefetest fölülete közötti távolság állandó marad. A (42) szánon a beállítható (39) lemez (8. ábra) van elrendezve, melynek (40) vezetőhornyában egy csap csúszik és a (8) munkaasztalokat ösmert módon emeli hosszirányú lengéseik alkalmával úgy, hogy a furó ill. tömőszerszám és a munkafölület közötti távolságnak a lengések folytán való változását kiegyenlítse. Az alsó hosszirányban eltolható (7) szán és a (16) vezetődarabok közötti összeköttetés a következő: Mindegyik (16) vezetődarab alul a (33) hasítékkal van ellátva, melyben a (34) vezetőkölönc beállíthatóan van elrendezve. A vezetőkölönc egyszersmind a (35) vezetőlemez egy hasítékába nyúl, mely vezetőlemez a (36) csavar segélyével a (7) szán (37) nyúlványára van erősítve. A (34) vezetőkölöncnek a (33) hasítékban való beállítása és a (38) hasítékban elrendezett (36) csavar segélyével a (35) lemeznek megfelelő beállítása által, a lengés alkalmával a (16) vezetődarabok és ezzel a munkaasztalok kilengésének nagysága változtatható. A (7) szánon továbbá a (32) szögdarab van elrendezve, mely a (16) vezetődarabbal csavarok segélyével erősen összeköthető. Csupán ezen csavarok oldása után végezhetnek a munkaasztalok lengéseket. A találmány tárgyát képező gép működése a következő: Ha sík fenékkel bíró kefetesteket akarunk úgy fúrni és tömni, hogy a pamatok a fenékre merőlegesen állanak, úgy a munkaasztalokat hossz- és harántirányban egyenesvonalulag kell eltolni. Ezen célból a (31) vezetőkölöncöket a (16) vezetődararabokból kivesszük és ezzel a (42) és (46) szánokat a vezetődaraboktól oldjuk úgy, hogy nem hathatnak a munkaasztalokra. A vezetődarabokat azután alul a (32) szögdarabbal és ezáltal a (7) szánnal csavaroljuk össze, a (20) csapokat bedugjuk, a (24) fogaskerékművet a (23) kerékkel hozzuk kapcsolatba és a (21) kereket a (13) kerékkel kapcsoljuk. Az (1) tárcsa forgatásánál a (7, 19 és 15, 18) szánok és a (16) vezetődarabok, ezekkel együtt pedig a (8) munkaasztalok merev derékszögű négyszög gyanánt mozognak hossz- és harántirányban. Ha pl. sík fenekű, de harántirányban divergáló pamatokkal bíró keféket akarunk gyártani, úgy az asztaloknak harántirányban lengeniök kell, hosszirányban pedig egyenesvonalu mozgást kell végezniök. Ezen célból elsősorban a (29) csapokat a (16} vezetődarabokból kivesszük, hogy a munkaasztalok lenghessenek és a (21) fogaskereket oldható kapcsolás segélyével, mely a rajzban nincs föltüntetve, a (13) fogaskerékből kikapcsoljuk úgy, hogy csupán a fölső szán tolódik el harántirányban. Az (1) alaktárcsa forgatása által a munkaasztalok a (16) vezetődarabokkal és a (7) hossz-szánokkal valamint a (19) hossz-szánokkal együtt hosszirányban eltolatnak, míg ellenben harántirányban lengenek. Eközben az asztalok egyidejűleg ösmert módon a (41) vezetőhorony által (7. és 10. ábra) emeltetnek. Ha továbbá sík fenekű, de hosszirányban divergáló pamatokkal bíró keféket akarunk előállítani, úgy a munkaasztalokat haránt.irányban kell egyenes vonalulag mozgatni és hosszirányban lengetni, ami a (21) fogaskerék bekapcsolása és a (29) csapok bedugása által történik, ami a harántirányu egyenes mozgást eredményezi. A hosszirányú lengést oly módon idézzük elő, hogy a (24) áttételt kiiktatjuk úgy, hogy csupán az alsó (7) hossz-szán hajtatik, ezután a (32) szögdarab csavarjait oldjuk és a (31) vezetőkölöncöket helyezzük be úgy, hogy a (16) vezetődarabokat a (42) szöglemezekkel összekötik. Ezután a harmadik (48) vezetőhorony által való hajtást pl. a (49) emelő oldása által, kiiktatjuk. Az (1) tárcsa forgása közben most a (7) szán mozgattatik, ezáltal a munkaasztalok a (30) csapok körül lengenek, mimellett a (40) vezetőhorony által emeltetnek, a (19) szán pedig üresen jár. Ha harántirányban és hosszirányban divergáló sörtepamatokkal bíró keféket akarunk előállítani, úgy az asztaloknak hossz| és harántirányban kell lengniök és egyszersmind mindkét lengésnek megfelelőleg