38927. lajstromszámú szabadalom • Készülék elektromos vezetékeknek csövekbe való behúzására
támaszkodik, Ugyanilyen (TI) rúgó foglal helyet az (R) rúdon a (T) hüvely és (W) ék között s ezen rúgó két végét szintén a hüvely és ék támasztja meg. Az elmondottakból a készülék működési módja könnyen megérthető. Az (L) és (P) kötelek váltakozó meghúzása folytán a készülék fej- és hátrésze úgy mozdul el hogy az (F) és (V) görgők fölváltva a eső vagy csatorna falaihoz nyomódnak és azokon fennakadnak, minek következtében az (L, P) kötelekkel összeműködő (Cl, TI) rugóka fej- és hátrészt fölváltva előre mozgatják és az egész csövön vagy csatornán végighajtják úgy, hogy a készülékhez kötött elektromos vezetékek a cső belsejében a cső egyik végétől a másikig huzatnak. Mint a rajzból kitűnik, hogy a (J, R) rudak és a (C, T) hüvelyeknek a rudak átbocsátására szolgáló nyílásai négyszögletes keresztmetszettel bírnak (5. és 6. ábra), minek következtében a készülék fej- és hátrésze elmozdulás közben úgy vezettetik, hogy az ékek és a velük összekötött részek nem fordulhatnak vagy csavarodhatnak el. Az ékeknek a görgőkkel érintkező lapjai hosszirányú bevágásokkal vagy mélyedésekkel vannak ellátva (5. ábra), melyek az ék átellenes lapjain hosszbarázdákat alkotnak, míg a görgők kerületükön félköralakú vagy domború keresztmetszettel bírnak úgy hogy a görgők kerülete ez említett hosszbarázdákba lép s ezeknek falai által két oldalról körül van fogva. Másfelől a görgőket tartő karok oldallapjai az ék szomszédos részeit szintén közrefogják (3. és 5. ábra), minek következtében a görgők nem emelkedhetnek ki a hosszbarázdából s az ékekkel állandóan kapcsolatban maradnak. A készülék hátrészéhez tartozó (W) ék hátsó végéhez egy (X) rúd csatlakozik, melyen (Y) hüvely van eltolhatóan elrendezve. Ez utóbbi hátsó vége (Z) gyűrűt hord, melyhez (Zl, Zl) lánczok vannak kötve, vagy másként erősítve, míg a láncok mellső végei az (U) karokhoz csatlakoznak. Az (Y) hüvely falában (Yl) nyílás van kiképezve, melybe az (X) rúdhoz erősített (XI) csap nyúl s ezen helyzetében az (Y) hüvelyt, mint alább ki lesz az fejtve, az (X) rúdon rögzítve tartja. Az (Y) hüvely üregében még egy elcsúsztatható (Y2) tuskó van elrendezve, melynek (Y3) hasítékán a két végénél fogva az (Y) hüvelyhez erősített (Y) szög nyúl keresztül. A tuskó mellső vége le van rézselve s az (X) rúdnak hasonlóan lerézselt hátsó végével kapcsolódik. Könnyen belátható, hogy az (X) rúd az (Y) hüvelylyel egyetlen szilárd testet alkot, midőn az (XI) csap a hüvely (Yl) hasítékában foglal helyet és a (Zl) láncok lazán lógnak úgy, hogy ez utóbbiak a (V) görgőknek sem a (W) ék által előidézett kifelé szorítását, sem pedig befelé való öszszezárkózását nem akadályozzák. Ha azonban a készülék a csatornában valamely akadállyal találkozik úgy, hogy a készüléket vissza kell húzni, akkor a (Z) gyűrű nyílásába egy rúdat tolunk és ezt a (Y2) tuskóhoz-nyomjuk, minek következtében az (X) rúdnak a tuskó lerézselt végével érintkező vége fölemelkedik s az (XI) csap az (Y) hüvely nyílásából kilép. Ekkor az (X) rúd hátrafelé mozog s a (Zl) láncokat megfeszíti, minek következtében az (U) karok és a (V) görgők egymáshoz közelednek és az utóbbiak a cső vagy csatorna falaitól befelé távoznak, mint az 1. ábra jobboldala mutatja. Ha most az (L) kötél segélyével az (E) karokat és (F) görgőket is egymáshoz közelítjük, akkor, mivel a cső vagy csatorna falával most már egyik görgőcsoport sem •érintkezik, a készüléket könnyen hátrafelé* húzhatjuk a csatornában s abból egészen ki is vehetjük. Ha a vezetékek fektetésére szolgáló cső vagy csatorna szögletes, pl. négyzetes keresztmetszettel bír, akkor célszerű a 7. ábrán föltüntetett (C2) hüvelyt alkalmazni, melyre a görgőtartó karok ágyaztatnak. Az (FI) görgők ekkor úgy vannak elrendezve, hogy a csatorna szögleteibe vagy sarkaiba nyomódnak s ezekben akadnak fenn. A fentiekben a készülék megakasztására szolgáló elemek gyanánt (T, V) görgőket