38924. lajstromszámú szabadalom • Üzemberendezés elektromos mótorokhoz vagy más elektromosságfogyasztó készülékekhez, indukciós mótornak áramátalakító gyanánt való alkalmazása mellett

- 7 -az 1. ábra szerinti berendezésnél, az áramátalakító teljesítményéhez képest csak kis teljesítménnyel kell bírnia, minthogy az (Ml M2) motorok megindítása után az áramátalakító szekundér tekercseiben indukált elektromotoros erő legnagyobb része a külső áramkörben fogyasztatik el és ennélfogva az áramátalakító könnyen fékezhető. Az áramátalakító és az (Ml, M2) motorok sebességét a mechanikus fék nélkül is csupán az (E) fékeződinamóval is szabályozhatnók, mert az áramátalakító, mint egyfázisú indukciós mótor az (E) fékező dinamióval magában is megállítható; ez esetben azonban, hogy az (Ml M2) motorok indítási periódusának első pillanatában a szükséges erős fékezőhatást kifejthessük, az (E) dinamót aránylag erősebben kell méretezni. Az áramátalakító gerjesztett része, kétfázisú tekercselés helyett hasonló módon háromfázisú tekercseléssel lehetne ellátva. A kollektormótorok helyett kétfázisú forgóáramú motorokat vagy tetszőleges más elektromosságfogyasztó készülékeket hajthatunk. Ezeket indításnál mindig többfázisú, alacsony periódusszámmal bíró árammal tápláljuk, mely fokozatosan egyfázisú magas periódusszámmal bíró árammá alakul át. A 4. ábrában a 3. ábra szerinti berendezés egy különleges fogan,atosítási alakja, van föltüntetve. A (Cl) kontaktust kapcsolóemeltyű helyettesíti, amely az (Sl) kapcsolóval van összekötve. Az (N) motornak az (L1 L2) vezetékhez való kapcsolásánál az (E) dinamó áramköre kezdetben meg van szakítva és. csa,k az (Sl) kapcsolónak nagyobb mértékben való elforgatásánál záratik úgy, hogy az (N) mótor terhelés nélkül indulhat meg. Az (Sl) kapcsolónak a föltüntetett nulla állásba való visszaforgatásánál a (Cl) kapcsoló is nulla állásába jut. A (C2) kontaktus, a 4. ábrában ugyancsak kapcsoló emelt,yűvel van helyettesítve. Ha a (B) féket nyomás alatt álló levegővel működtetjük, a berendezést úgy foganatosíthatjuk, hogy a (C2) kapcsolónak bizonyos helyzetbe való elforgatásánál, amely helyzet az ábrában pontozott vonallal van f öltüntetve,, a légieket beiktatjuk; ecélböl csak (C2) emeltyű tengelyét kell a fékcsappal megfelelően kapcsolni. Az (Ml M2) motorok megindításánál ekkor a (C2) emeltyűt kezdetben a pontozott helyzetig kell forgatni, mimelktt mindkét fék legerősebben hat, míg későt b, ha az (Ml M2) motorok bizonyos sebességet elértek, csak az, (E) dinamóval egyedül fékezünk. Látható tehát, hogy ily módon az (Ml M2) motorok indításához és azok sebességének szabályozásához egyetlen (C2) emeltyű elégséges. Az 5. ábra a (J) áramátalakító viselkedését tünteti föl, ha azt egyfázisú árammal hajtjuk. Az (1 2 3 4) görbék az áramátalakító által kifejtett forgási nyomatékot a fordulatszámhoz viszonyítva tüntetik föl; ezen görbék azon esetekre vonatkoznak, amikor a külső ellenállásokat, amelyeken át a szekundér tekercseket zárjuk, fokozatosan növeljük. Az (1) görbe azon esetre vonatkozik, amikor a külső 'ellenállásokat a még nyugvó (Ml M2) motorok ellenállásai alkotják. Tegyük föl, hogy az, (Ml M2) motorok már akkor megindulnak, ha az (A1 Bl) forgási nyomatékkal fékeznénk; az áramátalakító fordulatszáma ekkor — 0 Al. Az (Ml M2) motorokban föllépő ellen-elektromotoros erő folytán a látszólagos ellenállás növekedik. Az (1) görbe hielyett tehát bizonyos idő múlva a (2) görbe lesz érvényes, ha állandó forgási nyomatékkal fékeznénk úgy, hogy (A2 B2) egyenlő (Al, Bl)-gyel, akkor az áramátalakító fordulatszáma az (0 A2) értékre visszamenne. Ha az (Ml M2) -motorok' sebessége még tovább növekedik, akkor később a (3), illetve (4) görbe lesz érvényes.. Az utolsó görbe stacioner-állapotnak feleljen meg, mimellett az (Ml M2) motorok sebessége már nem növekedik; az áramátalakító sebessége ekkor — 0 A4). Valóságban nem álland- forgási nyomatékkal, hanem kezdet-ben nagyobb forgási nyomatékkal kell fékezni, amelyet azonban, ha az (Ml M2) motorok megindultak, fokozatosan csökkenteni kell; ez önműködőlég történik, ha az (Ml M2)