38897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás permanens fűtő- és világítógáz előállítására

— 2 -' kívül előnyösnek. Nem tudtuk pontosan megállapítani, hogy miért hat jobban a vasoxyduloxyd mint a vasoxyd, azonban ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy ezen esetben a fémoxygénvegyületek csak az oxydulfokig redukáltatnak. Ez annál valószínűbbnek látszik, mert a szénhydrogén-vízgőzkeverék által befolyásolt massza akkor hat legjobban, ha szabad vasoxydult tartalmazó vasoxyduloxydbóll áll. Ennélfogva eldöntetlen, hogy mily vegyi folyamatok játszanak szerepet ezen reakciónál, minthogy nincs kizárva, hogy egyszerűen katalytikus hatások lépnek föl, melyeket a tudomány mai állapota még nem bír kellően megmagyarázni. Ez annál valószínűbb, mert a találmány értelmében alkalmazásra kerülő vasoxyduloxyd igen lyukacsos masszát képez, mely hevítés alkalmával szivacsszerűen igen nagy gázmennyiséget képes fölvenni. Ez okból a találmány céljára a reakciómassza kontaktusmasszának tekintendő. A találmány lényege tehát a föntebbiek értelmében eljárás permanens gázok előállítására, melynél szénhydrogének (petróleum) és túlhevített vízgőz keveréke, igen finoman szétosztva, fokozott hőmérséklet (világos vörös izzás) mellett egy lyukacsos, szivacsszerű kontaktusmasszára vezettetik, mely lényegében vasoxyduloxydból, vagy még célszerűbben szabad oxydult tartalmazó vasoxyduloxydból áll. A vasoxyduloxydból álló kontaktusmassza előállítása számos módon történhetik. Legegyszerűbben akkor járunk el, ha szűk vascsövekkel telt vas- vagy acélretortán gőzt és fölös mennyiségű szénhydrogéneket vezetünk át. A retortát és tartalmát világos vörös izzásra hevítjük és a gőzt és szénhydrogéneket napokon át vezetjük keresztül a |retortán, míg a retorta tartalmának megvizsgálásánál a retortát kitöltő szűk csövekben fémes vas nyomát sem találjuk már. Ezt oly módon állapíthatjuk meg legkönnyebben, hogy egy cső végének alkalmas szerszámmal való letörését kíséreljük meg. Ha a vas teljesen oxydáltatott, akkor a massza ép oly törékeny, mint az üvegmassza, úgy hogy tehát könnyen letörik. Az oxydált massza kihűlés után finom szemcsés szerkezetet mutat. Az analyzis azt mutatja, hogy a massza csaknem egyenlő részben vasoxydulból és vasoxydból áll és a szénnek nyomával sem bír. Az eljárásra alkalmas masszának egyenlő mennyiségű oxydult és oxydot kell tartalmaznia, úgy hogy tehát az oxydtartalom ne legyen nagyobb. Ellenben előnyös, ha a massza fölös vasoxydult tartalmaz, azaz, ha szabad oxydult tartalmazó vasoxyduloxydból áll. Ha a retortát ilyen módon kikészítettük akkor a szénhydrogének fölbontását hosszú időn át folytonosan végezhetjük, föltéve, hogy a szénhydrogének és a vízgőz viszonyát bizonyos határokon belül állandóan tartjuk és a kontaktusmasszának túlságos, esetleg fémes vassá való redukálását minden körülmények között elkerüljük. 18 gyertyafényű gáz előállítására az olaj és vízgőz viszonyát körülbelül 1:10-re vesszük és 1000 kg. nyers petróleumból csaknem 3200 ms

18 gyertyafényű gázt kapunk. A gáz lényegében hydrogénból, a methan- és aethylcsoport világító alkatrészeiből, kis mennyiségű szónőxydból és némi szénsavból áll, mely utóbbi a szokásos módon eltávolítható. Az előállított gáz tehát a közönséges világítógáz jellegével bír. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás permanens világító- és fűtőgáz előállítására, szénhydrogének és túheví' tett vízgőz keverékének egy világos vörös'izzásra hevített, fémoxydból álló kontaktusmasszán való átvezetése által, jellemezve azáltal, hogy kontaktusmassza gyanánt szabad oxydult tartalmazó vasoxyduloxydot használunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy kontaktusmassza gyanánt oly szemcsés vasoxyduloxydót alkalmazunk, mely körülbelül 20% szabad vasoxydult tartalmaz. *é6zvénytár8aaág n^owoaja budapesten.